Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. november 19.
11 A jegyzet egységességét nem sikerült az egyes anyagrészek között kellően biztosítani. Meglátszik, hogy a jegyzetet 3 professzor irta. A szerzők stílusáról szólva rámutat arra, frogy azok a részek, melyeket Beck professzor irt, szine- sek, elevenek, azonban a gondolatai kissé csapongőak. Ennek ellenére könnyen tanulható, bár a szerző nem foglalja össze a következtetéseket és sokszor nem ad fogai önmeghatározást. Idézetei sem mindig precizek. Jegyzetrészeinek erőssége az eredeti gondolkodás és élénk < kritikai szellem. Vinkler János jegyzetrészeit a szolidság jellemzi, kevés benne az eredeti állásfoglalás, szövegét az idézetek cérnaszálaira fűzi, fejtegetései szárazuk. A szöveg jól tanulható, mert rendszeres, de nem elég szines. A szovjet tudomány eredményeit minden megjegyzés nélkül közli. Móra Mihály anyagában tanúságot tesz erős rendszerező képességéről. Hibája, hogy kedvenc témáinál elidőz. Stilusa 'és mondanivalóinak tartalma kissé modoros. Előnye, hogy a szovjert anyagot jól használja fel, szervesen beápiti a jegyzetbe. Jegyzetrészei jól tanulhatók. A tudományos szinvonal szempontjából érdeme, hogy tudatosan törekszik a vitás kérdések felvetésére, a felvetett kérdések tudományos megoldására és ez általában sikerül is, bár ezt nem minden kérdésnél teszi meg következetesen. VAS TIBOR egyetemi tanár véleménye szerint arra kell törekednünk, hogy a jövőben a jegyzetet sokszorosítás előtt biráljuk meg, mert igy a kritikákban felvetett hibák nagy részét ki lehet küszöbölni. Hibája a jegyzetnek, hogy egyes helyeken külön tárgyalja a szovjet állásfoglalást, a burzsoá álláspontokat ás a magyar anyagot. NIZSALOVSZKY EBESE egyetemi tanár szerint a szerkezeti hibák főleg azért ütköznek ki a jegyzet olvasása közben, mert a je§,, zethez nem készült tartalomjegyzék. A tartalomjegyzék keszitése során a szerkesztők a legszem- beszökőbb beosztási hibákra egészen bizonyosan rájöttek volna és azokat módjuk lett volna korrigálni. Viszont a tartalomjegyzék hiánya folytán még több szerkezeti hibát vélünk felfedezni, mint ami valójában van. ,Hem helyes, hogy a jegyzet 85-.oldalán kezdődően, rész "Általános rész" cimet visel. Igaz, hogy* a törvény- első részének ez a cime és hogy a jegyzet itt kezd a törvény tételes rendelkezéseinek részletes feldolgozásához, de viszont a törvény valójában az általános lésszel kezdődik. Eszerint a jegyzetnek már az I.része is tartalma szerint általános rész jellegű. EGRSI GYULA egyetemi docens hiányolja, hogy a .marxizmus-lenini zmus a jegyzetben nem érvényesült kellő mértékben. Itt-ott fellelhető a múlt csökevényeinek to- vábbhatása. Kifogásolja, hogy a jegyzetben a szerzők nem látják teljesen az! állam- és az egyén, a magán- és a köz
