Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. február 25.

nem azt a célt szolgálják, amelyet eredetileg a kisvizs- gák bevezetésével elérni kivántak. A kisvizsgák az e- gész előadott anyagot felölelték s igy vizsgajellegűvé váltak. Helyesnek tartaná, ha olyan szellem alakulna ki ahallgatók között, hogy minden nap kikérdezhetik őket, ezért állandóan készülni kell. A Kar ezzel a kérdéssel már régen foglalkozik, igy a kérdés felvetése a Kar tagjait nem érhette váratlanul.

NIZSALOVSZKY ENDRE egyetemi tanár egyetért a Módszertani Bizottság javaslatával. Helyesnek tartja, a hallgatókat arra nevelni, hogy egyszerre több tárggyal is foglalkozzanak. A saját tanszékén ő már bevezette, hogy az anyag egyes nagyobb részeinek befejezésekor Írásban feladott kérdéseket osztott ki a hallgatók között és azok szóban feleltek.

BECK SALAMON egyetemi tanár szerint, ha az ellenőrzést Írásban tartanánk, a gyakorlati óra helyett erre a célra az elméleti óra egy részét is fel lehetne használni. Az Írásbeli ellenőrző kérdések feladását abból a szempontból is helyesnek tartja, mert a tanár igy ellenőrizheti saját magát arra nézve, hogy a hallgatók minden vonatkozásában helyesen ártették-e meg az előadást.

HAJDÚ GYULA egyetemi tanár sprint különbséget kell tenni az anyag megtanulása és a vizsgára való felkészülés között. A vizsgára rövidebb idő alatt is fel lehet készülni, azonban ez nem szolgálja a folyamatos tanulás céljait. A kisvizsgák és a vizsgák előtt egy hónappal a folyamatos tanulás megszűnik, mert a hallgató csak a legközelebb vizsgára kerülő tárgy anyagával foglalkozik. Egyetért 3eck Salamonnal abban, hogy helyes, ha a tanár is kikérdezi a hallgatókat, de ezt gyakorlati óra keretébe kell tenni.

KÁDÁR MIKLÓS egyetemi tanár emlékezteti a kari tanácsülés tagjait, hogy néhány évvel ezelőtt a Jogi karokon folyamatos tanulásról mé^ nem lehetett beszélni. A folyamatos tanulás bevezetése es megszilárdítása érdekében helyes volt a félévenként háromszori kisvizsga-r Ez a háromszori kisvizsga időközben egy kisvizsgára olvadt le. A mai körülmények között már helytelen félévenként egy kisvizsgát tartani, mert ez a hallgatók számára a vizsgára való tüzetes felkészülést jelenti. A javaslatot helyesnek tartja azzal, hogy a villámvizsgák alkalmazásának is teret kell hagyni.

VILÁGHY MIKLÓS egyetemi tanár a javaslatot szintén elfogadja azzal, hogy szükségesnek látja a hallgatók sorában azt a szellemet felkelteni, amely a folyamatos tanuláshoz szükséges, s ez lehet a felülről jövő ellenőrzés is.

DEKÁN összegezve az elhangzottakat, úgy látja, hogy a Kar tagjai helyesléssel fogadták a Módszertani Bizottság javaslatát. A tapasztalat bebizonyította, hogy a kisvizsgarendszer már nem töltötte be feladatát- 2 -