Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1952. november 19.
- 9 leninizmus tanszék számára. Méltányolni fogják a javaslatokat és meg fogják nézni,%hogy melyeket tudnak most felhasználni belőle és melyeket később. < A vita után 3 főkérdést lát: 1. / A marxizmus oktatását olyanná kell tenni, hogy a hallgatók érezzék, hogy ez minden más tárgynak az alapja. Ezen felül az előadási anyagot a Jogi Karra specializálni kell. t 2. / Meg kell oldani, hogy a szemináriumokat tanársegédek vezessék. Ez azonban véleménye szerint csak a jövő tanévtől lesz lehetséges. 3. / A szaktanszékekkel való kapcsolat kérdésében elmondja Molnár Elvtárs, hogy az a veszély nem állhat elő, hogy tultengés legyen a marxizmus-leninizmus javára.* A szakanyag átvételének módszerét azonban ki kell munkálni. Ebben a kérdésben a programmok átadásával is lehet segiteni, mint ahogy ez a Bölcsé szét tudományi Karon már meg is történt. Helyes, ha a marxizmus-leninizmus tanszék az Írásbeli előterjesztésben említett 4 tanszéken kívül a többi tanszékkel is felveszi a kapcsolatot.1 DEKÁIT a vitát lezárja és megállapítja, hogy a mai tárgyalás szükséges és hasznos volt. Az írásbeli előterjesztéshez tett javaslatokat a következőkkel egészíti ki: Az 1./ és 2./ javaslattal egyetért, ami a marxizmus-leninizmus tanszék munkáját illeti. A harmadikat azonban ki kellene egészíteni úgy, hogy a kapcsolat minden tanszékkel épüljön ki, kölcsönös legyen és a módszertani kérdéseket a marxista tanszékkel együtt részletesen kell kimunkálni. A 4./ pontot azzal kell kiegészíteni, hogy a tanszék fűzze szorosabbra a kapcsolatát az állami szervekkel. . < r Végül kiegeszitendőnak tartja a javaslatokat azzal, hogy a marxizmus tanszék vizsgálja meg a gyakorlatvezetők mai helyzetét és próbálja az ott jelentkező hibákat kiküszöbölni. A levelező oktatás vidéki vonalán a marxizmus-leninizmus tanszék a minisztériummal vegye fel az érintkezést. A napirendi pont tárgyalását bezárja és megköszöni Molnár elvtársnak a szives közreműködését. j ' A 3•/ napirendi pontban rátér' a kari tanácsülés a Polgári eljárási jog jegyzetének megvitatására. DEKÁK ismerteti, hogy a jegyzetet, valamint Weltner és Bacsó elvtársak referátumát a kari ülés minden tagja már előzőleg megkapta. Ez az első alkalom, hogy kari tanácsülés ilyen jellegű anyaggal foglalkozik. Úgy‘gondolja és javasolja, hogy a tárgyalás 2 részben folyjék 1. / az általános rész, 2. / részletes tárgyalás. Ne menjünk bele a kisebb szövegezési fejtegetésekbe, hanem az elvi kérdésekre szorítkozzunk. Nem az a kari tanácsülés feladata, hogy részletkérdésekkel foglalkozzék, hanem felvesse az elvi kérdéseket. Állapítsa meg, hogy a jegyzet
