Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. november 19.

- Io oktatás céljára megfelel-e, továbbá, hogy szükséges-e az, hogy a jövő tanévre uj jegyzetet készítsenek. A bírálok a végén szóljanak hozzá. Szeretné, ha. a biráló hang az első napirendi pontnál még élesebben jöjjön ki itt.

Megnyitja a vitát és hangsúlyozza, hogy szeretné, ha hozzászólások nemcsak a jegyzethez, hanem a bírálathoz is hangzanának el.

Kérdést intéz elsősorban a szerzőkhöz, hogy nincs-e olyan mondanivalójuk, amit még a vita megkezdése előtt szükségesnek tartanának elmondani.

BAGSö EEREiíC elvtárs Írásbeli bírálatához hozzáfűzi, hogy hiányosnak tartja, mert a mü egészére nézve nem nyilatkozott.,Három pontban adja elő kiegészítéseit, illetőleg észrevételeit:

1. / Kern tartja helyesnek a jegyzet összeállítási módját, mert ha nyomtatva jelenik meg egy munka, akkor a fejezeteket és szakaszokat tagolni kell, mert ennek hiánya rendkívüli módon zavarólag hat az olvasóra, a jegyzet rendszeri beállítása összehangolatlan.

2. / A mü túlságosan elméleti. Egy I36 oldalas jegyzetben túlterhelés, ha az eljárást filozófiailag határozzuk meg. Ha az eljárásról egy oldalt írunk, akkor a jog fogalmát is meg kellene ismertetni.

3. / Teljesen ki kell irtani - a jogtörténeti fejezet alapelveire vonatkozó rész kivételével - az összehasonlításokat a régi polgári perrendtartással.

NÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár a két jegyzet’birálathoz szól hozzá. Kifejti, hogy mind Weltner, mind pedig Bacsó elvtársak bírálata csak a részletekre terjed ki ahelyett, hogy a felépítést, a szerkezetet vizsgálták volna.' Igaz viszont, hogy nehéz lett volna az egész anyagot összefüggésében bírálni, mert a jegyzethez nincs tartalomjegyzék csatolva, és nem ismerték a bírálók a tárgy programmját sem.

Ki kellett volna térni a bírálatokban a pedagógiai szempontokra is. Rá kellett .volna mutatni, hogy a jegyzet jól tanulható-e vagy nem, s a jegyzet egyes tételeivel szemben a bírálóknak álláspontot kellett volna elfoglalni.

Egyetemi jegyzetnél fontos, hogy a marxizmus-lenin- . izmus elméletén épüljön fel és szolgálja a hallgatók politikai-erkölcsi nevelését is. A jegyzetbirálatnak figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jegyzetbe a szovjet tudomány eredményei szorosan be vannak-e építve, a magyar tételes anyag felépítése és az értékelése helyes-e, az elmélet és a gyakorlat aránya megfelelő-e.

A jegyzet érdeme, hogy gyorsan követte a törvény megjelenését. Helyes, hogy a jegyzet megjelenését ugyanilyen gyorsan követte a bírálat.

Egységes jegyzetnél fontos, hogy a jegyzet jól szerkesztett legyen. A szerkesztő feladata, hogy egybehangolja az egyes részeket és kiküszöbölje a szerzők"esetleges ellentétes felfogását.