Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. április 15.

DÉKÁN hozzáfűzi az 1./ napirendi ponthoz, nincs megállapítva, hogy a Tanulmányi Osztály előadói esti hallgatók és ezzel együtt jól végzik munkájukat. Különösen Pékár elvtárs fejlődése figyelemre méltó. A 2./ napirendi pont megkezdése előtt Dékán bejelenti, hogy a d.e. IV.évfolyam értesítést küldött hozzá azzal a kéréssel, hogy a Kar valamennyi profesz- szora előtt olvassa fel, mely szerint a d.e. tagozat IV.évfolyama 1953*&prilis hó 16-án d.e. 11.5o órakor búcsúzik a Kar professzoraitól a dékáni tanácsterem­ben. Kéri az élvtársak megjelenését. 2./ napirendi pont: A levelező hallgatók tanul­mányi és fegyelmi helyzetének a megvitatása. Előadó: NIZSALOVSZKY ENDRE és SZABŐ IMRE egyetemi tanár. DÉKÁN kérdést intéz az előadókhoz a kiegé­szítésre. NIZSALOVSZKY ENDRE egyetemi tanár kiegészités- * ként előadja, hogy a levelezőoktatás körül komoly és a • demokrácia szempontjából fontos harc folyik. Harc azért, hogy az államapparátus vezető tisztviselői egyetemi kép­zettséget szerezzenek. A feladat a Karra hárul. A megol­dás módozatainál vannak összeütközések, mert a delegáló hatóságok egy része úgy gondolkodik, hogy az egyetem ké­pezze ki a hallgatókat, de ők munkaerejükről nem monda­nak le. A hallgatók álláspontja, hogy"mi végzünk annyi munkát, amennyit birunk, a hivatali állásunk fontosabb, mint az egyetemi tanulás, annál töfloet, mint amit teszünk, nem tudunk tenni. Csináljon az egyetem mindent, tegyen tudósokká, keresse meg a módszereket ehhez." Az egyetem igen nehéz feladat előtt áll, ha nem kap a delegáló mi­nisztériumoktól sokkal komolyabb segítséget. E vonatko­zásban pesszimistább, mint a jelentés. A legutóbbi sze­mináriumon, a múlt szombaton, a tanszék egyik dolgozója 3 óráját töltötte el 3 levelezőhallgatóval, mert a töb­bi hiányzott. Ez a szemináriumok semmibevevése. így nem sok reménységet fűzhetünk a levelezőhallgatók szakmai fejlődéséhez! Iíem az oklevél elnyerése miatt, hanem azért vagyunk felelősek, hogy ezen oklevelek teljes értékűek legyenek. Az egyetemnek a minisztériumokkal össze kell fognia e kérdés megoldására. A másik amiről beszélni akar, szintén kiegészí­tése a jelentésnek. Nevezetesen, hogy az egyetemre mi­lyen teher hárul a levelezőoktatással kapcsolatban. A két polgári jogi tanszék szemszögéből vizsgálja a fela­datot. Ebben a félévben a két tanszék között 7o levelező­hallgató oszlik meg; már ezekkel a hallgatókkal is sok dolog van. Ez azonban szeptemberre megnegyszereződik, 1954.szeptemberére pedig hatszorosa lesz. Az oktatási me­net szerint a polgári jog oktatása 3 féléven keresztül tart. 1954-ben 42o levelezőoktatásban részesülő hallga­tója lesz, akikkel lo-2o személyes.csoportokban kell sze­mináriumokon és konzultációkon foglalkozni. Aggálya van

Next

/
Oldalképek
Tartalom