Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. április 15.

8 az egyénikonzultációk további fokozásával kapcsolatban.

Úgy látja, ha valaki nem készül fel kellően a szemináriumra, elvárja, hogy utána a tanszék egjenileg foglalkozzék vele. Ennek az eredménye végül is az lesz, hogy a tanszék a lehetetlenülés állapotába kerül, mert 42o hallgatóval nem lehet úgy foglalkozni, hogy egyénenkin külön-külön magyarázzák meg a tananyagot. Javasolja, hogy konkrét segítségként kérjük a delegáló minisztériumok részéről az egyéni tanulási lehetőség fokozottabb biztosítását. :

SZABÓ IMKS egyetemi tanár szerint Nizsalovszky elv- ; társ pesszimizmusának egyik oka abban van, az I. és II. éves levelezőoktatásban éles különbség van. A nehézségek már a jogtörténetnél mutatkoznak. Nem mutatkoznak ilyen nehézségek államjog ás állam - és jogelmélet vonalán. Bizalmas beszélgetés során kiderült,' hogy a polgári joggal szemben averziójuk van, hogy véleményük szerint rossz a jegyzet, nem értik, miért kell alapfogalmakat tanulni, egyáltalán miért kell polgári jogot tanulniok. Nem vettük eléggé figyelembe a tételes jog tanulására való átmenet problémáját, amikor az I.év után a II.évben áttérnek a másfajta tanulá- ' si módszerre. Nem kerestük a megfelelő segitséget, amely ehhez szükséges. Feltétlenül meg kell kezdeni a levelezőoktatás módszertani problémájának megoldását. Nem hiszi, hogy az ügyek olyan rosszul állanának a minisztériumokban, ahogy Nizsalovszky elvtárs felvetette. Nem kívánhatjuk, hogy a minisztériumok a törvény által meghatározott kedvezményeken túl, egészen sajátos rendszert vezessenek be a levelezőhallgatókra, nem számolhatnak úgy, mint nem teljes munkaerőkkel. A minisztériumok nem teremthetnek megkülönböztetett helyzetet a levelezőhallgatóknak. Mentesíteni kell a levelezőhallgatókat bizonyos munka aldl,pem vesznek részt kötelezően a szakmai és belső pártoktatásban, de ezen felül különleges rendszert nem lehet bevezetni. Kérhetjük a minisztériumoktól, hogy segitsék elő a levelezőoktatást.

De meg van róla győződve,, hogy a levelezőhallgatók jelentős része nincs tisztában a levelezőoktatás jelentőségével, úgy fogják fel, mint az egyetem kötelezettségét, nem pedig a saját kötelezettségüket. Az igazságügyminisztériumban a miniszter vezetésével folyik a hallgatók tudatosítása, de az eredmények igy sem kielégítők. A minisztériumoknak azt kell a hallgatókban tudatosítani, hogy a levelezőoktatás a hallgatóknak nyújtott hatalmas kedvezmény. A Kar nagyobb segítséget adhatna az elmaradt hallgatók beszélgetés céljából - történő behívásával. A konkrét hivatali nehézségeknél hivatali vonalon is lehet segiteni a könnyebbség biztosítása érdekében.

Végül úgy látja, hogy az egész kérdés nagyrészt technikai problémákat vetett fel, de a módszertani kérdéseket a feljegyzésben nem említették. Itt nagy a tapasztalatlanság. Beszélt a levelezőoktatási osztállyal és megállapították, hogy a FŐM által állitott követelmények maximális kö- * vetélmények. Heti 2o óra tanulás a hallgatóknak azt jelenti, hogy semmi szabadidejük nincs. A Szovjetunióban a levelez óhallgat ók heti tanulási idejükre nem 2o óra, hanem sokkal kevesebb idő áll rendelkezésre, cca 12 óra. Mi ezt megkétszereztük a hallgatók fejletlensége dacára. Nem adunk