Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1953. március 18.
-5 lehet kétszer is. Nem kell négy percet kérdezni, elég ha a kérdezés 2-3 perces. Emellett alkalmazni kell a villámkérdezést is. 2./ Beszámoló a nemzetközi jogi tanszék és munkák ö z ö s s é g me g v iz s gá lás áréi.' ““ Előadó: BOLGÁR ELEK egyetemi tanár BOLGÁR ELEK egyetemi tanár kiegész iti az -e- lőre rendelkezésre bocsátott anyagot azzal, hogy a tanszéki vizsgálatra semmiféle forma nem volt," nincsenek meg a módszeres alapok. A dékán javaslatokat, instrukciókat adott, amellyel elindultak. Mégis az a meggyőződése, hogy technikai és egyéb nehézségek miatt komoly, alapos munkát nem tudtak végezni, csak hozzávetőleges, többé-kevésbbé helyes képet tudtak adni. Csak akkor lehetett volna alapos pedagógiai és tudományos vizsgálatot lefolytatni, ha az összes tárgyi és személyi tények a kézben lettek volna. Ezek hiányában a tanszék elbírálásánál másodrendű helyet foglaltak el a tudományos kérdések és előtérbe kerül a tanszékről szóló jelentés. NEVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár kérdezi, hogy a tanszéken valóban nem tartanak-e tanszéki aftekez- letet. a Bizottság megvizsgálta-e a tárgy jegyzetét, mert erről a jelentés nem szól. Kiterjedt-e a vizsgálat arra, hogy a tanszék miképpen képviseli a hazafias nevelés szempontjait. Nincs utalás a Központi Vezetőség júniusi útmutatásainak érvényesitésére, s a XIX.kongresszus anyagának és ‘tanulságainak érvényesitésére a tanszék munkájában. DÉKÁN kérdezi, hogy megnézte-e a Bizottság a tanszéki munkatársak tudományos tervét. Végig hallga- tott-e a Bizottság munkaközösségi ülést es hányat. BOLGLK ELEK egyetemi tanár Lévai elvtársnak válaszolva közli, hogy van tanszéki értekezlet, mégpedig egy magasabb szinten, mert Hajdú elvtárs minden nap megbeszéli a feladatokat és a felmerült kérdéseket. A jegyzetre vonatkozóan futólagos átnézés alapján megállapította, hogy az jól használható. Részletesebben csak akaor tudna nyilatkozni, ha a jegyzetet alaposan áttanulmányozná. A hazafias neveléssel a jelentés foglalkozik. A vizsgálat során nem volt lehetőség annak részletes megvizsgálására, hogy a Központi Vezetőség útmutatása és a XIX.kongresszus hatása konkréten megmutatkozott-e az elek dások egyikében-másikában, vagy a tanszéki munka egészében. Erre a kérdésre csak részletekbe menő hosszabb vizsgálat alapján lehetne választ adni. Helyes lett volna, ha a vizsgálathoz az alapvető szempontokat megkapták volna. Csak a dékán instrukcióira szoritkozott a vizsgálat és arra támaszkodva tét-
