Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Karának ülései, 1949-1950 (HU ELTEL 7.a.49.)
1950. január 25.
A kari ülés az I.emeleti I,számú tanári szobában veszi kezdetét. ^ ; Dr. MÁRTONFFY KAROLY dékán megnyitja az ülést.- A- jegyzőkönyv hitelesükére-Dr. HELLER ERIK és Dr. VILAGHY MIKLÓS tanszéki jogú előadókat kéri fel*- - 1./ 1805/1949-50.d.sz. Tárgy: A 22/1950. M.T. számú rendelet - /a közszolgálati alkalmazottak-illetményeinek kifizetésére vonatkozó egyes rendelkezésekről/ - értelmezése. Dr. NIZSALOVSZK! ENDRE előadó javasolja, hogy az illetékes kormánytényezők figyelme hivassák fel arra, hogy az egyetemi tanárok különleges helyzete a rendelet végrehaj-. tási utasításának kiadása során megfelelően figyelembe vétessék. A következő szövegű felterjesztés elküldését java# solja a végrehajtási utasitás kiadására hivatott népjóléti miniszter asszonynak: "MINISZTER ASSZON!! A 22/1950. /I.20./ M.T. sz. rendelet a közszolgálati alkalmazottak betegsége esetére a társadalombiztosítás körében alkalmazásban lévő táppénzrendszert vezette be. A rendelet még nem lépett hatályba és végrehajtása tárgyában a pénzügyminiszter és népjóléti Miniszter Asszony fognak rendelkezni. Helyénvalónak látszik, hogy Karunk a rendelet rendel- - kezeseinek lényegét nem érihtve az egyetemi tanárok szolgálati viszonyának egyes különlegességeire illetékes helyek előtt rámutasson és a végrehajtás során azok megfelelő figyelembevételét előmozdítsa. A betegállományban töltött napokra járó szolgálati illetmények levonása és hosszabb betegség esetében azok helyett táppénz folyósítása azon alapul, hogy a betegség következtében munkahelyéről elmaradó dolgozó a munkabérrel dijazott termelő munkát nem végzi el és ennek folytán a munkabérét ellenszolgáltatás nélkül élvezné, a termelési önköltséget pedig az ilyen járandóságok kifizetése fokozná. Ezért a beteg alkalmazott lét- fenntartásáról nem a munkáltató üzem terhére, hanem a társadalombiztosítás körében kell megfelelően gondoskodni, aminek terhét a közösség arányosan elosztva viselné.- Ez a gondolatmenet azonban nem talál az olyan munka " esetére, amely nincs meghatározott munkahelyhez kötve, illetőleg amelynek csak viszonylag kis töredékét végzi az alkalmazott a külsőleg munkahelyként jelentkező helyen. Ilyen különleges helyzetben vannak az egyetemi tanárok, akiknek munkaidejéből aránylag kevés esik az előadások tényleges megtartására és a vizsgáztatásra, ami az egyetem épületében történik. Az előadásokra felkészülés, a tudományos irodalom megismerése, a tudományos kutatási és irodalmi tevékenység-kifejtése tSbb hely között oszlik meg, központja pedig rendszerint nem is az egyetem, hanem a tanárnak a lakásán lévő dolgozószobája, amit a lakásügyi jogszabályok is kifejezetten elismernek. Az egyetemi tanárok legtöbbje a hivatásával kapcsolatos munkálatok jelentős részének elvégzésére otthonában épen az esti órákat használja fel, amikor ft leginkább tud zavartalanul elmélyedni kutatásának tárgyában. Az egyetemi tanári hivatás jellegéből következik, hogy azok az időszakok, amikor előadások és vizsgák nincsenek és amikor a tanár nem is tartózkodik mindig az egyetemi munkahelyén, távolról sem jelentik a munkája szünetelését, hanem csak a végzett munka jellegének részbeni megváltoztatását.
