Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Karának ülései, 1949-1950 (HU ELTEL 7.a.49.)

1950. január 25.

ifi t" ' ' " : ' ' U<(- 3 ­Ebből pedig nyilvánvaló, hogy az olyan betegségek, amelyek az egyetemi tanárt az egyetem épületétől és igy az előadások tartásá­tól távoltartják, még nem jelentik szükségképen azt is, hogy a köz- szolgálati állásával kapcsolatos tevékenysége a maga egészében szü­netel, sőt nagyon is lehetséges, hogy épen az egyetemi épülettől tá­vol töltött napok a legtermékenyebb^ munkanapjaivá válnak, amelyeket a közlekedéssel és kisebb adminisztrativ ügyek intézésével járó idő- veszteségek megtakaritásával jobban ki tud a köz érdekében használni. De nem jelenti az egyetemi tanár távolmaradása az egyetemi költségek szaporodását sem. Az elmaradó előadásokat külön költség nél­kül lehet pótolni, a vizsgákat pedig a beteg tanár helyett más tanár veszi ki, aki a vizsgadijátalányra vonatkozó rendelkezések értelmében a beteg tanár járandóságaiból kap a kincstár minden újabb megterhelé­se nélkül megfelelő ellenszolgáltatást. A betegség anyagi következmé­nyeit tehát a beteg a vizsgadijak vonatkozásában már az eddigi szabá­lyok szerint is maga viseli. Az emlitett különleges helyzetből az mindenesetre követke­zik, hogy az egyetemi tanár illetményeiből betegség cimén való levo­násnak és a szolgálati illetmények helyett megfelelő készpénz folyó­sításának csak akkor legyen helye, ha a betegség valóban munkára kép­telenséget és nem csupán az egyetemen megjelenésre való képtelenséget von maga után. Ennek az elvi megoldásnak az elfogadása esetében a gya­korlati megvalósitás útja nézetünk szerint az lenne, ha a végrehajtási utasitás a dékán feladatává tenné az egyetemi tanárok megbetegedése esetében annak megállapitását, hogy a betegségben töltött idő milyen részében volt a tanár egyetemen kívüli munkájának végzésére is képte­len állapotban és csupán az ilyen időre nézve történjék a járandóságok levonása, illetőleg táppénz folyósítása iránt intézkedés. A dékán em­litett megállapitása a kezelő orvos által hivatali felelősség mellett adott véleményen alapulhatna.11 Dr. VILAGHY MIKLÓS javasolja, hogy a felterjesztésben utalás történjék arra is, hogy annak tartalmával a Népgazdasági Tanács titkársága tudomásunk szerint egyetért. Elfogadtatott Dr. VILÁGHY MIKLÓS kiegészítésével és azzal, hogy a felter­jesztés nem közvetlenül a KAR által kül­dendő el, hanem az az EGYETEMI TANACS elé terjesztendő azzal a javaslattal, hogy az előterjesztést az EGYETEM TANÁCSA tegye meg, elküldvén felterjesztésének másola­tát támogatás céljából a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA-nak és a társegyetemeknek. 2./ 1687/1949-50.d.sz. Tárgy: Dr. MARKÓ JENŐ ügyvéd egyetemi magántanári képesítésének ujpafelvétele a-magyar polgári törvénykezési jognak "A jogalkalmazás tudományának alapjai" cimü tárgykö­réből. - K Dr. BECK SALAMON professzor a következő előadói je­lentését térjeszti elő:,, "Dr. MARKÓ JENŐ budapesti ügyvéd ur magántanári ké­pesítése ügyében a-DEKÁN Ur 1687/1949-50.d.sz. felhívása folytán előadói jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő. Előre bocsátom az ügy kari előzményeit. A folyamodó ké­relme alapján & Kar 1946. október 30-án tartott ülésében Dr.SÁR- EFY ANDOR ny.r.tanár ur előadói jelentésének meghallgatása után és a jelentésben foglalt javaslatnak megfelelően a személyi minő- sültsóg kérdésében igenlően szavazott. Ennekfolytán a kari ülés Dr. SaRFFY^ANDGR és Dr. MDŐR GYULA ny.r.tanárokat bizta meg,hogy a folyamodó..irodalmi munkásságáról terjesszenek elő birálati vé­leményt. Dr. MDÓR GYULA kérelmére a kari ülés őt birálói tiszte

Next

/
Oldalképek
Tartalom