Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1941-1942 (HU-ELTEL 7.a.41.)
1942. március 18. IV. rendes ülés
ez az 1940:XXXVII. törvénycikkben kifejezésre jutó emberies iránnyal kerülhet ellentétbe. Javaslatát a következőképen foglalta össze: 1. / Oly fegyelmi vétségek esetében, amelyek egyben enyhének látszó bűncselekmények tényálladékát is megvalósitják, nem kell okvetlenül a kir. ügyészségnél feljelentést tenni, nem különösen akkor, ha e- rősen kétséges, vájjon forog-e fenn egyáltalán bűncselekmény. 2. / A fegyelmi vétségek tárgyában hozott Ítélet sem a végbizonyítványban, sem a távozási bizonyítványba nem jegyzendő be, de ezt kimondó külön határozat alapján bejegyezhető a leckekönyvbe. Pródékán a javaslat 2. pontjával kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a végbizonyítvány és a távozási bizonyítvány feladata, hogy a hallgatónak az egyetemi tanulmányi ideje alatt tanúsított erkölcsi magaviseletéről is nyilatkozzék, sőt bizonyos fokig erre az i- dőre a hatósági erkölcsi bizonyítványt pótolja. A végbizonyítvány tehát kétségkívül az előadó által említett kúriai határozat szerint is olyan okirat, amely az egyetem falain kívül is bizonyításra szolgál. Éhez képest az indexhamisitás miatt hozott fegyelmi Ítéletnek a végbizonyítványban említés nélkül hagyásával és annak kijelentésével, hogy a haliga-