Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-ELTEL 7.a.39.)

1938. szeptember 28. I. rendkívüli ülés

vennem arra, hogy azok az emlékek sem voltak a személyemre hátrányos természetűek, amelyek a Kar igen tisztelt tagjaiban megmaradtak.

A DÉKÁN ur Öméltósága kegyes volt a nagy elődeim nevének emlitésével megjelölni azt az utat, amelynek követését a Kar tőlem bizalmának megnyilatkozása kapcsán várja. Szabadjon ezzel kapcsolatban néhány szóval rámutatnom arra, hogy hogyan látom én a magam kétségtelenül nehéz feladatát. Az u- tam kezdeti szakasza biztos és szilárd.

PLÓSZ SÁNDOR nagy elméje és MAGYARY GÉZÁNAK a szó szoros értelmében vett perjogi tudományos gondolkozását megalapító munkássága szinte kizárttá teszi, hogy a tudományos munkában elinduló magyar perjogász más u- tat válasszon, mint az ö nyomdokaik követését. Maga MAGYARY GÉZA mondja azonban egyik kitűnő munkájában: (Azok az érdekek, amelyekért egy - egy kor küzd, amelyeket bizonyos korban megvédendőknek ismernek el, mindig hű kifejezést nyernek azon kor igazságszolgáltatási intézményeiben."

Ma már alig lehet kétséges, hogy a háború előtti boldog korszakkal szemben napjainkban egy gyökeres átalakulás korát éljük, amely más érdekeket kiván elsősorban megvédeni, más eszményeket tűzött maga elé. PLÓSZ SÁNDORNAK nagyszerű perrendtartása ama boldog korszak egyik legragyogóbb alkotása, MAGYARY GÉZA pedig, amikor azelőtt több mint három évtizeddel a Páz-