Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-ELTEL 7.a.39.)

1938. szeptember 28. I. rendkívüli ülés

vennem arra, hogy azok az emlékek sem vol­tak a személyemre hátrányos természetűek, amelyek a Kar igen tisztelt tagjaiban meg­maradtak. A DÉKÁN ur Öméltósága kegyes volt a nagy elődeim nevének emlitésével megjelöl­ni azt az utat, amelynek követését a Kar tő­lem bizalmának megnyilatkozása kapcsán vár­ja. Szabadjon ezzel kapcsolatban néhány szó­val rámutatnom arra, hogy hogyan látom én a magam kétségtelenül nehéz feladatát. Az u- tam kezdeti szakasza biztos és szilárd. PLÓSZ SÁNDOR nagy elméje és MAGYARY GÉZÁNAK a szó szoros értelmében vett perjogi tudo­mányos gondolkozását megalapító munkássága szinte kizárttá teszi, hogy a tudományos munkában elinduló magyar perjogász más u- tat válasszon, mint az ö nyomdokaik köve­tését. Maga MAGYARY GÉZA mondja azonban egyik kitűnő munkájában: (Azok az érdekek, amelyekért egy - egy kor küzd, amelyeket bizonyos korban megvédendőknek ismernek el, mindig hű kifejezést nyernek azon kor igazságszolgáltatási intézményeiben." Ma már alig lehet kétséges, hogy a háború előtti boldog korszakkal szemben napjainkban egy gyökeres átalakulás korát éljük, amely más érdekeket kiván elsősor­ban megvédeni, más eszményeket tűzött ma­ga elé. PLÓSZ SÁNDORNAK nagyszerű perrend­tartása ama boldog korszak egyik legragyo­góbb alkotása, MAGYARY GÉZA pedig, amikor azelőtt több mint három évtizeddel a Páz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom