Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-ELTEL 7.a.39.)

1938. szeptember 28. I. rendkívüli ülés

many Péter tudományegyetem perjogi tanszékét elfoglalta, az Alaptanok megírásában kiforrott tudós képviselője volt ugyanazon kor szellemének.

Ha igaz MAGYART idézett megállapi tása, a mai kor perjogászának nem lehet fon tosabb, de egyszersmind nehezebb feladata sem, mint keresni azokat az elveket, azokat az igazságokat, amelyek az uj korszak szellemi világának megfelelnek. Talán ezek az uj elvek már benne is vannak az újabb perjogi reformtörekvésekben, de nem öntudatOr sak és nem is válhatnak öntudatosakká, a- mig a tudomány a maga feladatát meg nem oldja és utat nem mutat a törvényalkotásnak. Ebben a vonatkozásban, a kor szavának megértésében -ahogy eddig látom- a perjogi tudomány sokkal elmaradottabb helyzetben van, mint a polgári tételes jogtudomány többi ágai, elsősorban a kereskedelmi jog és a magánjog is.

Talán egyik vezérgondolatként máris felismerhetjük Kisch német profesz- szor megállapitását, aki szerint a törvény előtti egyenlőség elvét a törvény e- lőtti egyenlő chance-ok elvével kellene helyettesiteni. Ennek az elvnek a konzekvenciái nincsenek azonban még levonva, pedig messze vezetnek. A gyengébb fél perbeli birói támogatása, a hivatalból való eljárás körének kiterjesztése, a formális igazság helyett az anyagi igazság erősebb