Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)
1926. február 11. III. rendes ülés
a jogakadémiai tanárság mellettT^íz egyetemi nyilvános tanárság azonban a magántanárságot absorbeálja.Amiként senki sem lehet egyszerre két egyetemnek a ny-ilvános tanára, nézetem szerint éppoly kevéssé működhetik az egyik egyetemen mint nyilvános, a másikon mint magántanár. /Más kérdés az,hogy ha az egyik egyetem valamely tárgykör előadójául egy más egyetembeli tanárt mint ilyent kíván megnyerni, erre neki külön megbizást adjon,- de nem magántanári minőségben./ ; Tudom,hogy egyetemünkön pl. a bölcsészeti kar /tudatosan vagy öntudatlanul, nem kutatom/ tényleg ellenkező praxist folytat. Azért a kérdést nem akarom ez irányban elvileg élére állitani. /Meg-kell jegyeznem, hogy karunk is egy esetben, Bozóky Ferenc debreceni rk.tanárnak megengedte, hogy magántanárként karunkon előadást tartson. /I923-24.december 18-iki kari ülésén,482/ 1923-24.sz.a./ Ez alkalommal azonban a Kar a kérdést nem tárgyalta elvi-alapon és többek ellenzése miatt külön kimondotta, hogy ez az eset praecedensül nem szolgálhat./ Erre azért sincs szükség, mert nemcsak jogi szempontok, hanem fontos és általános kulturális közérdekek-is azt javai - ják, hogy ilyen párhuzamos tanári működést fővárosi és vidéki egyetemen meg ne engedjünk. A Kormány a vidéki egyetemeket nagy áldozatok árán, még a budapesti egyetem rovására is, azért fejlesztette ki,hogy az egyetemi oktatásnak komoly-középpontjai legyenek. A tudományos hivatás koronája,ha valaki egyetemi kathedrát kap. E katedra betöltése egész egyéniségét »-teljjes odaadást kiván. Nem fér össze ez állás fontosságával,
