Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. február 11. III. rendes ülés

ha valaki a vidéki egyetemi kathedrát úgy látja el, hogy Budapesten lakik, innen pár napra lerándul, egyébként pedig Budapesten úgy folytatja magántanári működését, mintßa ki sem nevezték volna. Az még csak hagyján, ha vidéki tanár 1-2 órai speciálkollégiumot tart Budapesten egy-egy szabad napján. De az teljesen abnormis lenne, hogy vidéken is, Budapesten is egyszerre főkollégiumot adjon elő. A tanári egyéniségnek ez a megkettőzése oly kóros jelenség,amelynek elsősorban a vidéki egyetemek kellene, hogy útját vágják, a saját maguk hivatásának tel- i jes betöltése érdekében. Félő, hogy a lakásmizériából hovatovább ürügy válik az ilyen vándortanári intézmény meghonositásá- ra. Ehhez nekünk segédkezet nyújtanunk nem szabad és ez irányban praecedenst sem szabad alkotnunk, még akkor sem,-ha a kinevezett tanár egyelőre nem foglalja is el vidéki állását, mert az efféle praecedensek oly rések, amelyeken át az alapelveket egyre jobban bontogatják. Principiis obsta.

Ezért úgy vélem, még a pécsi kar engedélye mellett sem járulhatunk hozzá ahhoz, hogy dr.Kriszties tanár ur előadásait karunkon | magántanári minőségben folytassa.

Mindezek alapján jtisz telett el javaslom, mondja ki a Kar, hogy dr.Kriszties Sándor egyetemi tanár urnák azt a kérését, hogy karunkon előadásait magántanári minőségben folytathassa, elutasítja és ehhez képest a kari dékán urnák igazolt praeventiv intézkedéseit jóváhagyja.

Dr.Kmety Károly ny.r.tanár szerint a dékán eljárása nemcsak jóváhagyást, hanem elismerést érdemel. Mulasztást követett volna el, ha nem úgy járt volna el,