Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)
1926. február 11. III. rendes ülés
tartás 4.§-ában foglalt rendelkezés éppen úgy irányadó, mint az egy-és ugyanazon doktorátusi képesités elnyerésére előirt szigorlatok tekintetében. Téved a Ferenc József tud.egyetem jog-és államtudományi kara,amikor válasziratában arra utal, hogy amint a jelölt ab- solutoriuma alapján szabad választása szerint bármelyik tud.egyetemen kezdheti meg akár jog- tudományi, akár államtudományi szigorlatait, azonképen az egyik doktori képesitő eljárás befejezése után a másik doktorátusnak ©Ínye- ' rése végett u.n.kiegészitő szigorlatok módján is szabad választása szerint bármelyik tud.egyetemen jelentkezhetik. Mert amint nincs kétség az irányban, hogy absolutoriuma alapján mindenki választása szerint ott kezdheti meg akár jog- akár államtudományi szigorlatait akkor is,ha az egyik doktori képesitést bármely hazai tud.egyetemen már megszerezi)© volt,ahol kiván- ja,amennyiben a szigorlati rendtartás 2.és 3.§§-ai szerint való teljes és egész jog-és illetve államtudományi szigorlatokat letenni kér, éppen oly bizonyos, hogy a kiegészitő szigorlatokra való bocsáttatásnak előfeltétele nem az absolutőrium,hanem a korábban szerzett és az egyes és különváló tud.egyetemi honossághoz kötött doktorátusnak igazolása. Amely különváló és magába zárt tud.egyetemi illetékesség a szigorlati szabályzat által létesített egyetemközi viszonylat világában a doktori szigorlatok folytatásának mindennemű módozatában egyaránt való elismerést és érvényesülést követelt,akár egy-és ugyanazon doktori képesitő eljáráson belül,akár kettőnek egymáshoz való viszonyi,t V rí * " . xM pí ’{fl iJ •J c / • i. j ' L • r 3JX AJ lQÍ '*• - f •-
