Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)
Stephanus rex legfontosabb feladatai közé tartozott. A Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség jogainak, kiváltságainak, szabadságainak megerősítésekor ünnepélyesen elhangzott, hogy a szomszédos országok által elragadott lengyel vagy litván területeket visszaszerzi a király, tehát az eredeti, az 1558. évi határokra szorítja vissza ellenségeit, országait csonkítani nem engedi, sőt gyarapítani igyekszik. A koronázáson (in Conventu Coronationis) tett ígéret idevágó részlete így szól: „Item pollicemur, recipimus, ac spondemus, quod omnia per hostes finitimos injuste a Regno, Magnoque Ducatu Lithvaniae, et Dominiis earundem, quocunque modo occupata, vei bello, vei quovis alio rnodo distracta, ad proprietatem et unionem ejusdem Regni Poloniae, Magnique Ducatus Lithvaniae: aggregabimus, neque fines Regni, et Magní Ducatus Lithvaniae minuemus, sed pro viribus nostris proferemus, et dilatabimus." 3 Szinte szórói-szóra ugyanez a formula került át a koronázás utáni első dekrétum 3. törvénycikkébe is: Item pollicemur, ..., ac spondemus, ... = Przytym obiecuiemy, ..., y przyrzekamy. ... = Nem különben ígérjük, ..., és ünnepélyesen fogadjuk ... stb. 4 Báthory István lengyel király, litván nagyfejedelem ilyen előzmények után fogott az orosz térnyerés baltikumi felszámolásához. Gyors és energikus intézkedéseinek hatására tekintélyes hadsereg kezdte meg a hadműveleteket 1579-ben a Nyugati-Dvina folyónál. Az 1579-158l-es hadjáratokban az Erdélyi Fejedelemségből verbuvált zsoldosok is részt vettek. Katonai szolgálatukról, hadi tevékenységükről számtalan dokumentum maradt fenn. Különösen értékesek azok a levéltári források, amelyeket a lengyel és magyar történészek gyűjtöttek össze és a 19. század második felében, a 20. század első felében dokumentum kötetekként publikáltak. Itt elsősorban olyan történészekre gondolunk, mint a lengyel Pawinski A., Polkowski I., Siemenski J., 5 az erdélyi magyar Veress Endre. 6 Az utóbbiról legalább az a megjegyzés ide kívánkozik, hogy a Békésen született, Bukarestben nevelkedett, Kolozsvárott oktató és kutató Veress Endre (1868-1953) gazdag tudományos örökséget hagyott az utókorra. Több mint ötven kötetnyi Báthory-korra vonatkozó archívanyagot gyűjtött össze Európa különböző levéltáraiban, és ezeknek nagy részét maga szerkesztette és jelentette meg. Sajnos, a gazdag örökség hasznosítása mind a mai napig nem történt meg, hiányoznak a mai tudományos életünkből a Báthory Istvánról szóló cikkek, tanulmányok. (Ezen a nagyon kedvezőtlen „statisztikán" szeretnénk változtatni mostani rövid írásunkkal és majdani közleményeinkkel.) Az 1579-1581. évek lengyel — magyar, pontosabban szólva, lengyel - erdélyi viszonya Báthory István oroszellenes hadjáratai miatt még szorosabbá vált, éspedig azért, mert Erdélyből több ezer katona — gyalogos és lovas 91