Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

osztály politikai képviseletére vállalkozó bal- és jobboldali politikai szervezetek csoportja. Megszaporodtak a zöld alternatívát képviselő szerveződések is. Számuk kettőről négyre növekedett, de a köztük lévő politikai és személyes ellentétek megakadályozták az összefogást, az egy alternatív listán való indulást. A megyében zajló pártosodási folyamatot erőteljes perszonifikáció jellemzi. Az országos pártok Heves megyei szervezetei az adott párt valamelyik vezéréhez, vezető politikusához, frakciójához kapcsolódnak. Egy-egy országosan ismert, Heves megyei kötődéssel rendelkező politikus pártváltoztatása, komoly következményekkel jár a párt megyei szervezetében. Ezt Fodor Gábor esete bizonyította a legjobban, de megfigyelhető volt a kisgazdák esetében is. Egy párt megyei vezető politikusa, a pártvezetésben kialakuló megosztottság révén, területi szinten „választási pártot" tud maga köré szervezni (lásd az EKGP példáját). Ha az elemzett politikai pártokat és szervezeteket egy bal-jobb skálán helyezzük el, megállapíthatjuk, hogy bár a választás természetesen itt is baloldali-liberális győzelmet hozott, az inga mégis jobbfelé lengett ki: a szervezetek zöme a skála jobboldalán helyezkedik el. Balról a Munkáspárttól ill. a Marxista Ifjúsági Szövetségtől induló skála a centrumon keresztül a MIEPig, a független magyar ifjakig ill. a nemzeti ifjakig tart. Bár az utóbbiak szerepe a megye politikai életében nem számottevő, de jelenlétük, aktivitásuk mégis figyelemreméltó országos viszonylatban is. A pártok szervezettsége eltérő egymástól. Legstabilabbnak a baloldali pártok közül az MSZP, a Munkáspárt, a jobboldali pártok közül az FKGP, a KDNP és az MDF tünt. Ezt bizonyítják a taglétszámról és a szervezetek számáról rendelkezésünkre álló adatok. A pártok szervezettségi szintjét a párt tagjainak és szavazóinak arányával mérhetjük. Ez az arány Heves megyében 1994-ben a Munkáspárt esetében volt a legnagyobb 32,7% (1990-ben 12%). A Fidesznél viszont 2,7%-ról 1,4%-ra csökkent. A felsorolt pártok kiépített megyei hálózattal rendelkeznek. A többieknek ha vannak is a megyében alapszervezeteik, inkább csak a választások idején aktivizálják őket, úgymond választási párt mintájára működnek. Szinte valamennyi jelentős párt, tanulva az 1990-es választás tapasztalataiból, a választási körzetek központjaiba telepítette helyi bázisait. A pártok társadalmi bázisára és annak változásaira jóformán csak a jelöltjeikre és a listájukra leadott szavazatokból tudunk következtetni. A pártok megyén belüli területi megoszlásáról elmondhatjuk, hogy az SZDSZ-nek a megye tengelyében, az Agrárszövetségnek Gyöngyös környékén, a Munkáspártnak Pétervására körzetében van erős szervezeti és egyben 84