Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

jelent meg a választásokon a megyében: 1. Agrárszövetség, 2. EKGP, 3. Köztársaság Párt, 4. MÉP, 5. MIÉP, 6. MPP, 7. MTU, 8. NDSZ, 9. SZDP, 10. Természeti Törvények Pártja, 11. Zöld Alternatíva.

4 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy az országban létező kb. 110120 bejegyzett pártnak a fele 1990 és 1994 között fellelhető volt Heves megyében is (1990-ben is hasonló volt az arány: 66:32). Ezek a politikai szervezetek különböző, egymást olykor keresztező politikai törésvonal mentén jöttek létre. Találtunk közöttük helyi szerveződésű, regionális érdekeket kifejezni akaró csoportokat éppúgy, mint országos pártokat. Megjelentek az etnikai, a szakmai valamint különféle korosztályok, szociális csoportok érdekeit felkaroló szervezetek is. Nem hiányoztak a zöld alternatívát felkínáló csoportosulások sem. A Heves megyében 1990-ig megszerveződő pártok életében is vízválasztónak bizonyult az 1990. évi országgyűlési és önkormányzati választásokon elért siker vagy kudarc. Ez így történt az 1994-es választások után is. A kudarcot szenvedett ún. „törpe pártok" jó része eltűnt a politikai sülylyesztőben, s csak ötnek sikerült újra megjelenni az 1994-es választásokon. A helyi szerveződésű pártok közül a legjelentősebb az MSZAP megszűnt, a többiről pedig kiderült, hogy nem regionális érdekeket, hanem egy-egy pártfrakció vagy pártvezető politikáját igyekszik képviselni. Ez a folyamat máig is tart, 1996-ban megszűnt az NDSZ, megalakult viszont a Magyar Demokrata Néppárt megyei és 9 helyi szervezete (pl. Eger, Gyöngyös, Kömlő, Besenyőtelek, Kápolna, Pétervására, Kál-Kompolt). 1990-hez képest bővült a szakmai, főként vállalkozói csoportok érdekeit kifejező politikai szervezetek száma (LPSZ VP, KP, Agrárszövetség). Eltűntek viszont az etnikai és egyéb szociális csoportok érdekeit felvállaló szervezetek. Gondolok itt az Egri Szociális Unióra, A Demokrata Nyugdíjasok Pártjára, valamint a cigányság érdekeit védő korábbi szervezetekre. Ennek következtében űr támadt a nyugdíjasok és a szociálisan hátrányos helyzetben lévő csoportok, valamint a cigány etnikum politikai érdekképviseletében. Ez utóbbi helyzeten némiképp enyhítettek 1994-ben az önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választások. Nyilvánvaló, hogy ezen jelenségek hátterében gazdasági és társadalmi okok húzódnak meg. A problémák országosan ismertek, de a megye gazdaságilag elmaradott északi és déli részén hatványozottabban jelentkeznek. Ezek a csoportok nem tudták érdekeiket hatékonyan megjeleníteni, politikai részvételük csak a választásokra korlátozódik. A kitörési pontot a marginalizálódott - főként a faital korosztályhoz tartozó - csoportok a jobboldali, olykor szélsőségekbe csapó szervezkedésekben találták meg. A nyugdíjasokkal ellentétben tehát erősödött a fiatal kor83