Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

tás jelentette. Korszakunk végén a petróleummal, vagy gázzal világított utcák a szokásos esti városképhez tartoztak. Például Nagyszebenben 10 000 m, Csíkszeredában 8600 m, Kézdivásárhelyt 10 348 m, Désen 18 000 m Tordán 15 000 m, Hajdúszoboszlón 29 973 m, Hajdúnánáson 21 000 m vagy Kisújszálláson 15 000 m volt a hagyományosan világított utcák hossza.

2

9 Az urbanizációs viszonyok elterjedése Erdélyben, a Bánátban és a Tiszántúlon Néhány város lakosságszám szerint Villanytelep alapít, éve Gázgyár alapítás éve Vízmű építés kezdete Hév Müjéggyár alapítás éve Városi nyomda alapítás éve Debrecen 1908 1863 1909 1895 1591 Temesvár 1884 1857 nincs adat 1899. VIII. 1905 Kolozsvár 1905 1871 1887 1894 Nagyvárad 1904 1873 1895 1901. VII. 1910 Szatmárnémeti 1892 nincs adat 1899 Marosvásárhely 1898 1908 1905 Brassó 1898 1892 1894 Szentes 1902 1910 Karcag 1909 1910 Mezőtúr 1909 Nagy becskerek 1896 1910 Nagybánya 1909 1910 i 1910 Nagykároly 1904 Segesvár 1903 1903 Székelyudvarhely 1908 Torda 1902 Nagyenyed 1909 1909 Sepsiszentgyörgy 1908 894 A gáz elterjedése, a városi gázgyárak létesítése valamelyest megelőzte ugyan időben a villanyt, kiterjedtségben azonban nem versenyezhetett vele. A nagyobb városokban: Debrecenben, Temesvárt, Aradon, vagy Kolozsváron stb. már az ötvenes-hatvanas évektől létesültek - jórészt idegen tőkével - gázgyárak. A kisebb városokba azonban a dualizmus korában nem jutott el a városi gáz.

3

0 A korszak jelentős vívmánya volt - legalább néhány nagyobb és módosabb városban - a vízvezetékrendszer kiépítése. Kolozsvár kezdte a sort - a Tiszától keletre -, ahol már a nyolcvanas évek végétől csapból csoboghatott a víz. A kilencvenes évekre Nagyváradon, Brassóban vagy Sepsiszentgyörgyön stb. is vízmüvek épültek. Néhány tiszántúli város csak e század elején ismerhette meg a civilizáció eme vívmányát (Debrecen, Szentes, Nagybánya stb.). Óriási változást hozott korszakunk a városi közlekedésben. A tarkaság nagy volt. A legelterjedtebb jármű még korunknak végén is az omnibusz volt. Huszonegy városban rótta az egyre kövezettebb utakat. A második szintet a gőzvasút jelentette. Ezzel utazhatott a debreceni vagy a brassói 211