Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)
polgár. Debrecenben pgyan a állalat 1910-től villamos üzemre tért át. A kelet-magyarországi városok 1 jzül Temesvár volt az úttörő a villamos alkalmazásában (1899), majd Debrecent megelőzve Nagyvárad és Nagyszeben (1901) következett. Arad országosan is egyedülálló szint képviselt. Helyi közlekedésében főszerepet az autóbusz játszotta. 1869-től lóvasút üzemelt a városban. A századforduló után autóbuszokat vásárolt a helyi közlekedési vállalat. 1910-ben 8 busz 2,6 km-es vonalon rendszeresen közlekedett. 3 1 Lényeges változásokat hozott az urbanizáció az orvosi ellátásban. Orvosi rendelők, kórházak épültek, s ha nem is haladta meg az egészségügyi intézmények száma - mondjuk - a jótékonysági egyletekét, a változás kétségtelennek tünt. Korszakunk kezdetén ismeretlen volt a megfelelő alapellátás még a nagyobb városokban is. A huszadik század elején ezekben már 4-15 közegészségügyi intézmény működött. Itt is nagy különbségek alakultak ki. A Tiszántúl és Erdély városaiban általában - a lakosság számához képest szerényebbnek tűnő orvosi ellátás voltjellemző, míg a Bánátban kimagasló volt a közegészségügyi intézmények száma. A 30-40 000 lakosú Szatmárnémetiben például mindössze 4 ilyen intézmény működött, míg a kisebb Pancsován hat. Az erdélyi városok közül jelentős egészségügyi centrummá Kolozsvár, Marosvásárhely és Brassó vált (7-10). A Tiszántúlon a legtöbb egészségügyi intézmény csak Aradon és Nagyváradon és Debrecenben működött (8-13). 3 2 A kórházi ellátottság még korszakunk végén is meglehetősen hiányos volt. Olyan városok voltak városi kórház nélkül, mint Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely vagy Szatmárnémeti még 1910-ben is. A működő „városi kórházak" (Debrecen, Temesvár, Arad, Hódmezővásárhely, Pancsova, Brassó, Versecz és a Tisza túloldalán Szeged) sokszor egész vidékek ellátásáról kellett, hogy gondoskodjanak." 1 1 Enyhítették a helyzetet az állami vármegyei közkórházak, pl.: Nagyváradon, Kolozsvárt, ahol orvosi kar és ezzel együtt egyetemi klinika is működött. Állami kórház létesült a legtöbb erdélyi városban, így Marosvásárhelyt, Nagyenyeden, Besztercén, Brassóban, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson, Fogarasban és Sepsiszentgyörgyön, Déván, Segesvárt valamint például Nagyszebenben, Tordán és Székelyudvarhelyen stb. 3 4 Alaposan átalakult a városok kulturális intézményrendszere. Állandó színház alakult a törvényhatósági jogú városok mindegyikében Marosvásárhely és Hódmezővásárhely kivételével. Nagyváradon, Aradon és Kolozsvárt úgynevezett nyári színházak is működtek. A rendezett jogú városok közül a Tiszántúlon Nyíregyházán, Nagykárolyban, Szilágysomlyón és Zilahon a Bánátban, Makón, Lúgoson, Fehértemplomban és Nagybecskereken, Erdélyben Brassó és Vízakna kivételével minden ilyen városban (Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Déva, Szászváros, Medgyes, Nagyszeben, Dés, Torda, Székelyudvarhely) működött állandó színház. Egy-egy színház igazán a vá212
