Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

V A gazdaságszerkezet teljes átalakulása, az urbanizáció és az általános műveltségi szint vívmányai jelentős mértékben kitágították az emberi-politi17 kai közösségek hatótereit. A politikai szabadságjogok érvényesülésének határait a jogszabályok, a mindenkori kormányzati gyakorlat, a politikai légkör jelölték ki. Az 1848-as népképviseleti választójogi törvény Európa egyik leghaladóbb törvénye volt. Azt, hogy a társadalom csak viszonylag kis százaléka tudott ezzel valóban bekapcsolódni a politikai döntéshozatalba, nem a törvény, hanem a „polgárok" gazdasági helyzete magyarázza. A politikai szabadságjogok nagyon szoros kapcsolatban voltak - vannak - egymással. Sokkal szorosabb ez az összefonódás, mint az emberi jogok esetében. Az egyik politikai szabadságjog hiánya vagy korlátozása a másik hatását is lerontotta, míg biztosítása a többire is előnyös lehet. A gondolatszabadság teljes mértékben érvényesült azon római jogon alapuló felismerésre hagyatkozva, hogy a gondolat tartalmát az állam nem képes értékelés alá vonni. A sajtó- és a szólásszabadság biztosítása már nem ennyire egyértelmű. A sajtószabadság ténylegesen megszületett a Nemzeti dal engedélyezés nélküli megjelentetésével, de ilyen formájában nem maradhatott fenn. A sajtószabadság teljes körű érvényesülését a törvény két kitétele korlátozta: egyik a lapalapítás és nyomdafelállítás vagyoni biztosítékhoz kötése, a másik, hogy a sajtóbűntetteket magas büntetéssel sújtotta, pl. felségsértés esetén 6 év fogház volt a kiszabható ítélet.

1

8 A sajtószabadság deklarálásának következményeként szélesebbé vált a sajtótermékek és a publikációk köre. 1867-ben 80, 1869-ben 134, 1870-ben 164 magyar nyelvű lap és folyóirat jelent meg. 1886-ra a magyar nyelvű kiadványok száma meghaladta az 500-at, és több mint 200 idegen nyelvű lapot szerkesztettek.

1

9 A kormány különféle eszközökkel szűkítette a sajtószabadságot. A protekcionista sajtópolitika bürokratikusán és gazdaságilag segítette a kormánypárti lapok megjelenését, míg az 1901-1903 közötti időszakra összeállították a postai szállításból kitiltott hírlapok és más sajtótermékek hivatalos jegyzékét.

2

0 A gyülekezési és egyesülési szabadság biztosítására az egész dualizmus korszakban nem született törvény, csupán rendeletekkel szabályozták e jogokat. A gyülekezési jogot 1868-ban, 1898-ban, végül 1913 folyamán szabályozták. Mivel nem volt törvényben biztosítva a gyülekezési jog, ezért a gyűlések engedélyezése mindannyiszor a rendőrhatóság diseretionalis hatáskörébe tartozott. A mindenkori kormányoknak ez kényelmes megoldás volt az erősödő nemzetiségi, agrár- és munkásmozgalmakkal szemben. A gyülekezési jog területén a klubok átmenetet képeztek a gyűlések és az egyesületek között. Eredetileg a klubot időszakonként ismétlődő gyűlések 146