Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

A munkásság a gazdasági szerkezetváltozásnak az ipar előretörésének köszönhetően gyorsan növekvő csoportot képez. Kb. 1 millió főt sorolhatunk ide. Különösen gyors a nagyipari munkásság létszámának gyarapodása. E rétegen belül kiemelkedik a külföldiek nagy száma: osztrák, német, cseh, morva munkások jelentős aránya és szerepe. A robbanásszerű ipari fejlődés - a kettős szerkezetváltás miatt magas szinten valósult meg a gyáripar és a munkások üzemi és területi koncentrációja. A munkások életmódja érdekesen ötvözi a polgári és a paraszti elemeket (elsősorban a Magyarországról származó munkások körében) bár egyre szembetűnőbb a polgári kultúra: lakás, higiénia, műveltség, öltözködés stb. térhódítása. A dualizmus társadalmát tehát sajátos kettősség jellemezte. A század utolsó harmadában felbomlott a feudális társadalomszerkezet, a régi osztályokat a tőkés gazdasági átalakulás átformálta és összekapcsolta az új polgári elemekkel, anélkül, hogy a társadalmi elkülönülés régi kereteit, tudati formáit ténylegesen feloldotta volna. A feudális maradványok a társadalom kevésbé rugalmas elemeiben hosszú ideig töretlenül tudják tartani magukat, ennek következtében a feudális eredetű régi és a modernizációval megjelenő egyre szélesedő polgári rétegek között alapérdekeikben közös, mégis nagyok sok súrlódást, „féket" tartalmazó együttműködés jött létre.

1

6 « D) A politikai szabadságjogok fejlődése A szabadságjogok az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban javarészt megszülettek, de intézményesülésük az önkényuralom éveiben jórészt megakadt. Az 1867-es, 1868-as osztrák-magyar-horvát kiegyezéseket követő konszolidációval a szabadságjogok fejlődéséhez kedvezőbb lehetőségek nyíltak. A következő fél évszázad folyamán a szabadságjogok intézményrendszere valóban kialakult, de ez a folyamat sem volt mentes az ellentmondásoktól. A szabadságjogok fejlődését meghatározták a kor színvo. nalán készült törvénytervezetek, a társadalmi mozgalmak és a végrehajtásért felelős állami szervek. Az emberi jogok történetileg egyre bővülő területeket ölelnek fel. A kapitalista gazdasági-társadalmi rendszer megszilárdítása érdekében Magyarországon központi kérdéssé vált a magántulajdon szentsége éppúgy, mint az ember élethez, szabadsághoz való joga. Ezek az „alapjogok" jelentős differenciálódáson mentek keresztül a polgárosodás folyamatában. E „szakosodás" termékeként már 1848-ban Magyarországon is elismertté vált a tanszabadság, a személyi biztonság, a letelepedési szabadság, a lakás sérthetetlensége, levél- és távirattitok védelme stb. 145