Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

jón. Nemcsak, hogy maga szükséget nem lát, de heverő pénzkészletéből ma­gának a városnak is ad kölcsön nagyobb összegeket. " 5~ A XVIII. században gyökeresen megváltoztak a hatalmi és politikai vi­szonyok és vészterhes időszak következett a református és evangélikus kö­zösségek életében. Az egri püspök megtiltotta számukra a prédikátor és ta­nítótartást, valamint kizárták őket a városi tanácsból. A korszakban a református szülők gyermekei a Katholikus pap által kereszteltettek a halottak szintén az által temettettek és a házasságok is ez által köttettek meg. " 53 1714-től évi 100 forint stólapénzt is adtak a katolikus plébánosnak. II. József türelmi rendeletének megjelenése után a gyöngyösi protestán­sok megpróbálták régi jogaikat, a vallási ügyekben egykor meglévő szabad­ságukat helyreállítani. A Helytartótanács engedélyezte szabad vallásgyakor­latukat, de régi templomukat nem kapták vissza. Új templomot, parókiát építettek s ezzel lezárult életükben az „elnyomatás időszaka". További vizsgálódást igényel annak megállapítása, hogy mikor követke­zett be és hogyan ment végbe a lutheránus-kálvinista váltás a gyöngyösi protestantizmus történetében. Annyi bizonyos, hogy az 1555. évi egyezmény alkalmával a Szent Urbán templomot a katolikusok még "a lutheránus hívek­nek adták át, 1667-ben azonban már a kálvinisták panaszolták sérelmeiket az egri diván előtt. 5 4 Az evangélikus közösség mindvégig része volt a város társadalmának, de a hódoltság második felétől kezdve megha^rozó erővé a református egyház vált. Valószínűnek látszik, hogy az ország más területei­hez hasonlóan a gyöngyösi magyarok is inkább a kálvinizmust tették magu­kévá, míg a lutheri eszmék elsősorban a németek körében terjedtek. Katolikusokon és protestánsokon kívül éltek a városban az izraelita hit­községhez és a görögkeleti egyházhoz tartozó hívők,is. Mindkét vallásfele­kezet erősen etnikumhoz kötődő. Az izraeliták már 1724-ben zsinagógát építettek Gyöngyösön, ami arra mutat, hogy hosszú távú letelepedésre al­kalmasnak találták a várost. A XVIII. század végén vallásos társulatot ala­pítottak, később jótékonysági szervezeteket hoztak létre. 1813-ban végleges zsinagógát építettek, 1839-ben pedig elemi iskolát nyitottak a hitközség ke­belében. 5 5 Az ortodox vallású „görög" kereskedőket hitük miatt a XVIII. század el­ső felében rendszeres támadások érték. 1741-ben még a városból is kiűzték őket, ám hamarosan visszatérek, és a kötelező hűségeskü letétele után már türelmesebb bánásmódban részesültek. Hozzájárult ehhez gazdasági erejük, melyet az oppidum kölcsön formájában többször igénybe vett, így éppen kiűzetésük évében is a Szent Bertalan templom restaurálása céljára.' 6 1784­ben imaházat építhettek, 1809-ben pedig templomot emeltek. 5 7 A XIX. század elejétől már átfogóbb képet rajzolhatunk a város felekezeti megoszlásáról, bár forrásaink 1821-ig csak a katolikusok számáról nyújtanak 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom