Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

pontos felvilágosítást. Ezek szerint 1806-ban a felsővárosi plébániához Bene-pusztát is ideértve - 5387, az alsóvárosihoz kereken 4000 hívő tartozott. Gyöngyös katolikus lakossága tehát ebben az évben 9387 fő volt. 8 A négy évvel későbbről ránk maradt sematizmus már csak 9292 hívőt vett számba.

5

9 Az össznépességet is érintő lélekszám csökkenés lehetséges okairól korábban már szóltunk. Az alábbiakban táblázatba foglaljuk forrásaink 1825-1855 közötti adatait, melyek már minden, a városban élő vallásfelekezetet felölelnek.

6

0 Jól érzékelhetjük a reformkorban végbement változásokat, ha számsoraink öszszeállításakor tíz éves periódusokat veszünk alapul: Felekezeti megoszlás 1821-1855 között Ev Plébánia Kat. Ref. Evang. Pravoszl. Izr. 1821 Felsővárosi 7 167 34 10 39 160 Alsóvárosi 4 341 273 14 11 102 Összesen 11508 307 24 50 262 1815 Felsővárosi 7 733 32 10 36 180 Alsóvárosi 4 509 295 8 10 128 Összesen * 12 242 327 184 4 6 308 1835 Felsővárosi 8 378 56 25 20 260 Alsóvárosi 4 664 275 18 169 Összesen 13 042 330 43 20 429 1845 Felsővárosi 8 858 79 33 15 620 Alsóvárosi 4 861 279 24 1 305 Összesen 13 719 358 57 16 925 1855 Felsővárosi 9 090 100 64 22 696 Alsóvárosi 4 960 271 17 1 389 Összesen 14 050 371 81 23 1085 A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a XIX. század első felében Gyöngyös lakosságának túlnyomó többsége a korábbiakhoz hasonlóan keresztény, azon belül katolikus volt. Bár a keresztények mindvégig a népesség legalább 90%-át adták, a város lakosságának nem keresztény részét alkotó zsidóság egyre nagyobb arányú gyarapodása első látásra szembetűnő. Itt kell megjegyeznünk, hogy az izraelita-zsidó fogalmakat szinonimaként használjuk, mert úgy gondoljuk, hogy korszakunkban tartalmuk nehezen választható szét és ezzel nem követünk el módszertani hibát. 132