Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelemség szerepe az 1646—48-as oszmán birodalom elleni koalíciós kísérletben
17. Uo. 18. I. P. Kripjakevics: i.m. 77. p.: V. A. Golobuckij: i.m. 253. p. 19. Kemény János: i.m. 292. p. 20. Samuel Grondski: História belli cosacco - polonici (Conscripta anno MDCLXXVI) Pestini, 1789. 34-38. p. 21. Ua. 34-35. p. 22. Ua. 35. p. 23. Uo. 24. Ua. 36. p.: Kemény János: i.m. 290. p. 25. S. Grondski: i.m. 37-38. p.: Kemény János: i.m. 290. p. S. Holdys: Praktyka parlamentarna za panowania Wladyslawa IV Wazy Wroclaw, 1991. (Wydawnictwo Uniwersytetu Wroclawskiego) Sybilla Holdys (lengyel történésznő) a tizenöt, IV. Ulászló korabeli országgyűlés gyakorlati munkáját elemző írásában a lengyel szejm működési zavarairól több helyen is olvashatunk. Valójában csak öt szejm (a tizenötből) munkája minősíthető sikeresnek - állítja Holdys S. -, mert a képviselők igazi törvényalkotással csak ekkor foglalkoztak. Rendkívüli teljesítménynek értékelhető az 544 törvény elfogadása (átlagban több mint 100!). Hat esetben csak adózással és hadakozással kapcsolatos ügyekben születtek törvények (tylko sprawo podatkowo, obronno), három alkalommal viszont eredmény nélkül távoztak a képviselők a szejmről, azaz, egyetlen javaslatot sem sikerült becikkelyezniük. (A tizenötödik, pontosabban az első szejm, az királyválasztó országgyűlés volt.) - 84., 93. p. Az ülések sikerességét és hangulatát befolyásoló körülményekre is említsünk néhány példát! „Dyskusje w polskim parlamencie byly burzliwe i czesto chaotyczne." (A lengyel parlamentben a viták viharosak és gyakran kaotikusak voltak.) - 85. p. A parlamenti munka hatékonyságát rontó motívumok számbavételekor ilyeneket említ a szerző: szinte általános gyakorlat volt, hogy a képviselők nem a szejm megnyitásának napján jelentek meg, hiszen az érdemi megbeszélésekre az általában hat hetes szejmi ciklus második periódusában került sor. Ebből sokszor éles vita kerekedett, mert az alsóházban megtárgyalt és már a szenátus elé utalt ügyek újratárgyalását követelték a későn érkezett vidéki képviselők. Veszekedésig fajult a helyzet akkor, ha a szónok beszédét különböző módon félbeszakították, ha a privát ügyek előterjesztését megakadályozták, ha a szavazáskor a rangsort (tekintélyt) megsértették stb.Sok probléma származott a képviselők ittassága miatt is (obecnosc nietrzezwych poslow). - 86-88. p. 26. S. Grondski: i.m. 39. p.: Kemény János: i.m. 291. p. 27. Litopisz Szamovidca (Vidavnictvo „Naukova Dumka") Kijiv, 1971. 47. p.: S. Grondski: i.m. 40. p. Bogdan Hmelnyickij jónevű iskolákban, Kijevben és a halicsi Jaroszlavban szerezte alapműveltségét, majd a korszunyi 19