Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Gebei Sándor: Az erdélyi fejedelemség szerepe az 1646—48-as oszmán birodalom elleni koalíciós kísérletben

tálast elfogadta. Igaz, hogy a külföldi és a hazai zsoldosok verbuválására egy millió escudot várt el partnerétől.

1

4 I. Rákóczi György fejedelem tanácsnokának, Kemény Jánosnak az önéletírása ekképpen számol be a lengyel ügyekről: „Az velencések az akkori lengyel királyt, Vladislaust, arra bírták vala, hogy török ellen hadat indítana, melyre martialis és virtuosus király hajlandó is vala,..."

1

5 IV. Ulászló „az római császárral maga szemben lött vala, Nichespurkba (értsd: Nikolsburg - G. S.) menvén, ...", majd „invitálá az keresztény királyokat, fejedelmeket, ... azon pogányság ellen való hadra, A háború diplomáciai alapjainak lerakásával eg^időben „a conscribált német hadak" „amely több vala tizenhatezernél" - a Rzeczpospolita északi és északnyugati határainál gyülekeztek. Átellenben, azaz a keleti végeken, Ukrajnában, a kozákok kaptak uralkodói parancsot a háborús készülődésre. A felhatalmazás értelmében a lajstromozott kozákság megbízható és királyhű főtisztjei (Ivan Barabas és Iljas Karaimovics jeszaulok; Roman Pesta és Jacko Klisa ezredjeszaulok: Bogdan Hmelnyickij csigirini százados) a 6000 fős Zaporozsjei (kozák) Had létszámát duplájára emelhették.

1

8 Ez a háború sikerének bebiztosítására megkezdett mozgósítás, aláírással és pecséttel (de nem állami pecséttel!) hivatalosított királyi diploma ténylegesen a kozákszabadságba újabb tömegeket vont be a Dnyeper mentén. (A kozákszabadság megközelítőleg a hajdúk kollektív nemesi jogaival rokonítható.) Igen ám, de a kozákok számának növelése csak „nem lehet vala különben, hanem az lengyel urak jobbágyiból, azok injuriáltatnak vala."

19 Tehát, a lengyel nemességet ért jogtalanságok, ezek a király által titokban megkezdett akciók, ezek a szejm (országgyűlés) és a szenátus kompetenciáját figyelmen kívül hagyó intézkedések a közfelfogásban nem másnak, mint alkotmánysértésnek minősültek. A soron következő, 1646 áprilisi szejmen a király és a respublica (nemesi köztársaság, a nemesség országa) erői össze is csaptak. A respublica nevében felszólaló követek IV. Ulászlóhoz és a háborús tervbe beavatottakhoz a kérdések és a kételyek özönét intézték, az uralkodót és a háború mellett voksolókat a Rzeczpospolita törvényeinek be nem tartásával vádolták. A szejm történéseit egyetlen cél, a király felelősségre vonása vezérelte. Samuel Grondski lengyel kortárs „történész" 1676-ban írt munkájában plasztikus képet rajzol fel a lengyel nemesek sokat hangoztatott aranyszabadságáról, az ún. nemesi demokráciáról.

2

0 Az európai országok parlamentjeitől teljesen idegen, sőt elképzelhetetlen légkör uralkodott a szejmen, hiszen itt, a respublica nevében bármilyen felvetés, akár királyellenes vádak is nyilvánosságot kaphattak. Nézzünk néhány példát a szejm ideges és feszült hangulatának illusztrálására! 9