Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kriston Pál: A tőkés hitelrendszer kiépülése Heves megyében a XIX. sz. második felében

A pénzfelhalmozás, hitelintézet alapításának lehetőségei Heves megyében Ami országos viszonylatban kedvezőtlenül befolyásolta a hitelélet kibontakozását 1848 előtt és a tőkés korszakra való áttérést követően, természetesen Heves megyére is érvényes, sőt hatványozottan érvényes. Ugyanis a megye kifejezetten agrár jellegű, illetve éppen a késői feudalizmus és a tőkés termelésre való áttérés időszakában válik igazán azzá. A kézműipar és a kereskedelem különösen a megye székhelyén és környékén a XVIII. század végén és a XIX. század elején esik vissza, s a tőkés ipari vállalkozások csak nagyon lassan terjednek el. Ez a helyzet magyarázhatja a hitelélet lassú kibontakozását is a megyében, hiszen az ipar lesz mindenütt a tőke elsőszámú igénylője. Ugyanakkor az is biztos, hogy a kereskedelem visszaesése a tőke felhalmozódását, s ezáltal a hitelintézetek létrehozását is lassította. Az első megyei hitelintézet létrejöttének körülményei. A Heves megyei Takarékpénztár története a kiegyezésig. A hitelintézetek egyik fajtája a takarékpénztár, — igaz, hosszú ideig csak egy, — már az 1840-es években megalakult Heves megyében. Ha nem is teljesen a "régi jó táblabírák"-nak köszönhette létét, mint a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, létrehozásában a megyei nemesi előkelőségek fontos szerepet játszottak. AlmásyPálmegyei alispántól, országgyűlési képviselőtől származott az ötlet,

4 kinek a kivitelezésben is meghatározó szerepe volt. Almásy az országban kibontakozó folyamatot gyorsan érzékelve már 1845-ben felveti a pénzintézet létrehozásának szükségességét. A vármegyei közgazdasági viszonyok javítására hivatkozva rövidesen számos pártfogót és támogatót szerez. Pártfogásába veszi a tervet a vármegyei közgyűlés és Pyrker László érsek, főispán is.

5 így jön létre a megye első pénzintézete 1846-ban részvénytársasági alapon, 40.000 Ft alaptőkével, 400 db 100 ezüst forintos részvényre alapítva, 10 éves időtartamra. A pénzintézetet az elnökön kívül a két alelnök és előbb 24, majd 40 tagú választmány vezeti. A választmányi tagok között megtalálható Keglevich Miklós gróf, Csiky Sándor majdani országgyűlési képviselő, de már a későbbi pénzintézetek alapításában egyre nagyobb szerepet játszó zsidó kereskedő elem egykét képviselője (Simondies Ignác, Tschögl József, Lieb Károly) is. Az országban is egyedülálló módon a Heves megyei Takarékpénztár alapítási tőkéjének csak felét fizettette be részvényeseivel, "a másik felerész befizetésének kényszerftő helyzete 50 év alatt nem fordult elő".

b 59