Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kriston Pál: A tőkés hitelrendszer kiépülése Heves megyében a XIX. sz. második felében

Az alapszabály értelmében a pénzintézet a nála elhelyezett pénzösszegek után 5, illetve a nagyobb betétek után 4 % kamatot fizetett, a kihelyezett kölcsönök kamatait pedig 1 %-kal magasabban, 6 %-ban állapították meg. Kölcsönt nyújtott - eleinte kizárólag Heves megye területén — a megyei birtokosok és lakosok részére kézi zálogra, a nemesi és polgári javakra, az úrbéri telkekre jelzálogkölcsön formájában és váltóra három kezes esetén. Az intézet első mérlege 1848 júniusában készült el. E szerint 184647-ben kibocsátott 71.960 Ft jelzálogkölcsönt, 14.659 Ft kézi zálogkölcsönt és 9.800 Ft értékben váltót számítolt le. Az évi bevétel összesen 251 Ft-ot tett ki.

7 Az intézet vezetőinek az 1848—49-es forradalom és szabadságharcban játszott szerepe miatt Világos után a pénztár császári biztosi felügyelet alá került. Az 1850-es választmányi ülésen a győztes hatalom számára nem kívánatos Almásy helyett Babies Istvánt választották elnökké, s Csiky Sándor is kimaradt a választmány tagjai közül is. Az 1850-es években jelentősen emelkedik az ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsön összege. Az 1847-es 72.000-ről, 1852-ben 131.787 Ft-ot tett ki. Az első négy-öt év alatt mégis legnagyobb arányban a váltó-tárca növekedett, megnégyszereződött a váltóleszámítolás összege. Az 1853-as polgári törvénykönyv a kölcsönök kamatát 5 %-ra szállította le, ami belső feszültséget idézett elő az intézet anyagi egyensúlyában, sőt az 1854-es külpolitikai események belpolitikai hatásai is visszavetették a korábbi gyorsütemű növekedést. 1855-56-ban azonban ugrásszerűen megnő a váltóforgalom: 120.690 Ft-ról, 195.110 Ft-ra, mely jelzi a lakosság anyagi helyzetének jelentős romlását, összefüggésben a megelőző év rossz termésével. 1856-ban a takarékpénztár már 8 Ft osztalékot fizetett részvényenként. 1860— 61-ben olyan nagyarányú volt a betét, közel 438.000 Ft, hogy a pénztáros panaszkodott a "gyümölcsözetlenül heverő" 18.000 Ft miatt. Először 1860-ban ad az intézet kisebb összeget (68 Ft-ot) jótékony célra a nyereségből, egy Egerben felállítandó kisdedóvő javára.

8 Fennállása óta a legjobb üzleti évet 1861-ben zárta az intézet. Tiszta nyeresége 88.000 Ft volt, melyből egy részvényre 21 Ft jutott.

9 Az alkotmányos újjárendezési kísérlet bukása, s a provizórium bevezetése erőteljesen visszavetette az intézet pénzbetét-állományát. Nyeresége is visszaesett. Ennek ellenére 1863-ban került sor a későbbiekben rendszeres nagyobb összegű jótékonysági adomány közgyűlési megszavazására. Az akkor tervezett pest-miskolci vasút előmunkálataira 200 Ft-ot, az irgalmas kórházra 50 Ft-ot, a Heves megyei szegényeknek 100 Ft-ot, kisdedóvóra 50 Ft-ot adományozott. Ettől kezdve minden évben jelentős összeget biztosít ilyen célra. 60