Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

így egyfelől a földesúr és a jobbágy közötti összeütközések jogi elintézést kapott formáinak, másfelől pedig a jobbágyok körén belüli törvénybe ütköző cselekmények sajátos típusainak feltárását tűzte ki, s a lehetséges szintig mindkét esetben az okok keresésére is kitérni szándékozik. I. Az úriszéki büntetőbíráskodás szerepe az uradalomban A felvállalt feladat végrehajtásához azért alkalmas az úriszéki iratanyag, mert mintegy fókuszba gyűjtve tárja fel az egykor volt élet leglényegesebb társadalmi problémáit, a mindennapokban konkrét formában megjelent szociális-jogi konfliktus típusokat. Azonban az úriszék nem járt el minden megtörtént bűnügyben, hanem munkáját megosztotta egy sajátos körüljáró egyesbírósággal. Ugyanis az egyre növekvő bűnözés arra késztette Pyrker érseket, hogy némi átalakítás révén meggyorsítsa az igazságszolgáltatás folyamatát. A reform lényege az volt, hogy már nem került minden bűnügy az úriszék elé, hanem a kisebb, az egyszerűbb ügyeket az elkövetés helyén, az egyes községekben bírálták el. Az érsek erre a célra egyfajta körüljáró bíróságot létesített. Az uradalom fő- és alügyésze kéthetente bejárta a falvakat, s az ügyek egy részében ott helyben ítéletet mondtak, illetve eldöntötték, hogy milyen bűneseteket utalnak az úriszék elé.

2 Az ügyészek egyesbírósága előtt elintéződött ügyek közelebbi természetéről és mennyiségéről eddig semmilyen forrás nem került elő, s így lehetetlen megállapítani a valóságban végbement bűnesetek tényleges számát. Azonban az úriszéki íratok mindezek ellenére hűen tájékoztatnak a bűnügyek rendszeréről, feltárva egymáshoz viszonyított arányait. Az egri érseki uradalom a "vizsgálódás" időszakában tizenhárom település jobbágyságát foglalta keretei közé. Az uradalom és népessége kapcsolatában a legsúlyosabb feszültségforrás a szolgáltatásoknak, leginkább a robotnak a teljesítése körüli bajokból adódott, s ezt a földesúri tulajdon sérelmére elkövetett lopások még tovább mélyítettek.Ilyen állapotok között érdemes megnézni, hogy az úriszék milyen feladatot, szerepet kapott az uradalom és subditusainak életében. Az uradalom vezetése látta a jobbágyfalvakban uralkodó állapotokat, s azok fölött igen őszintén botránkozott meg. Naidhart Antal, a birtokot hosszú időn át irányító jószágkormányzó különös igyekezettel törekedett a jobbágyok nevelése révén javítani a bajokon. Szerinte nem igazán jogos csak felháborodni a jobbágyok míveletlenségén, faragatlanságán. Igen önkritikusan fogalmaz: "De valljuk meg! Ezen romlott emberek a mi szemeink előtt nevekedtek fel, és míg nevendékek voltak, semmi munkára nem vehetvén hasznukat 6