Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

ügyeltünk-e rájuk? Úgy láttam, keveset vagy semmit". Naidhart mindezek után a helyzet megjavítását, tűzi ki feladatként, megjelölve a legfontosabb jobbágynevelő módszereket is. A legfontosabb alapelvnek a személyes példamutatást tartja: "Amilyen erkölcsűnek kívánjuk lenni a jobbágyot, tettel mutassunk magunkat irántak szintén olyannak".

3 A nevelés legfontosabb elemének a gazdatiszteket tekintette. Az uradalom általa elkészített szabályzata az előbbi alapelvek szellemében igen részletesen írja le a gazdatisztekre váró feladatokat a jobbágyok nevelése terén. Hat igen fontos tevékenységet sorol fel: a./ Az iskolák meglátogatását, rendszeres beszélgetést a kisdiákokkal, b./A helység árváinak rendszeres látogatását, pártfogását, c./ A hivatali ténykedés emberségesebb módját, d./ A beadott kérvények lelkiismeretes kezelését, a kérelmezők felvilágosítását. ej A községi számadások vezetésének segítését, azok ellenőrzését, f./ Az istentiszteleteken való együttes részvételt és az utána való beszélgetést a prédikációról.

4 Ez utóbbit igen fontosnak tartja a jószágkormányzó, mert szerinte a legalapvetőbb erkölcsi parancsokat így lehet legjobban tudatosítani. A gazdatiszteknek ilyen módon kell az erkölcsök javításán fáradozniuk igen kitartóan, mert"... romlott emberből rettenetes nehéz jó embert faragni ...". Azonban, ha így nem születik meg a kívánt eredmény, abban az esetben már a jog, a törvény szigora veszi át a szerepet a nevelésben. Naidhart összefoglalja a büntetőbíráskodás feladatát is: "A tiszt ortókapája a törvény, a fenyítő törvény, mely okosan és csak a kiszabott úton használva sokszor több rossz erkölcsű jobbágyot is megjobbíthat"....Ha pedig ... a törvénynek harmadszori fenyítése után az egész nép jelenlétében tudtára kell adni, hogy bizonyos idő alatt készüljön kivándorolni, mert minden megjobbíthatatlan végképp ki fog becsültetni és születése helyéből ki utasíttatni".

5 Naidhart a bírósági eljárást, a törvények alkalmazását nem tekinti a közrend, a közerkölcs egyetlen regülátorának. Mai szemmel tekintve is igen helytálló nézetet vall, hiszen a megelőzést tekinti elsődlegesnek, s a büntetésben a jobbítás, nem pedig a megtorlás mozzanatát hangsúlyozza. A fenyítő ügyekben a jogszolgáltatás ügyrendi folyamata igen hasonló, mögöttük az úriszék már régen kijegecesedett gyakorlata áll rögzült sémaként. Az ügyészi hivatal által megindított nyomozati eljárás során az adott község vezetése "hivatalos tudósítás" címet viselő iratban számolt be a vád alá vont eseményről, cselekményről. Ez a dokumentum lényegében a tanúk elmondásából kikerekedett jegyzőkönyvnek minősült. Sokszor ezek mellett még a nyomozás során rekonstruált tényállás is benne foglaltatik. A bírósági tárgyalást megelőző napon a vádlottakat is vallomástételre szólították fel eskütétel kötelezettsége alatt. Az így kivett vallomást a tárgyalás során mindig felolvasták. A tárgyalás folyamatában először az írásos dokumentumok ismertetése történt 7