Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat
gyeközpontról alkotott elképzelésnek. Van törvényszéki épülete, tisztképző iskolája, adóhivatala, laktanyája. Továbbá csaknem az új megye közepén van, az egész környék közlekedési csomópontja. Az objektív tények mellett a történelmi múlt is az önálló Jászmegye mellett szólt. Az önálló Jász megye megteremtésének meg voltak a feltételei és hagyományai, de a kérdés a politika síkján dőlt el. Szapáry a módosítások közül elfogadta az önálló Jász megye gondolatát, mivel maga is érezte, hogy tervezetének ez a leggyengébb pontja. Két egymástól, természeti, gazdasági és történelmi múltban különböző vidéket egyesíteni nehéz dolog. Jász megye nagyobb kikerekítését nemcsak a mohóság vezérelte — ami furcsa egy olyan terület esetében, amit egy másik terület elnyelése fenyeget —, hanem racionális okok. Egyes községek átcsatolása a határvonalak kiigazítását szolgálta. A Külső-Szolnok megyei községcsoport átcsatolása a megye életképességét, az államadóösszeg nagyságának emelését szolgálták. Továbbá a "sokat kell kérni, hogy keveset kapjunk" elv is motiválta a Jászkun kerület vezetőinek a véleményét, akik harcot kezdtek az önálló Jász megyéért. (Az önálló Jász megye tervét egyébként az 1876-os területrendezés elvetette.) Mint említettük, Szapáry elfogadta az önálló Jász megye tervét, és 1874. augusztus 6-án kelt 32922. sz leiratában ezt tudatta a megye közönségével, és utasította a megyét, hogy szeptember 15-ig tegyen jelentést. Ez a leírat egyébként Heves megyére nézve is új tervet adott. A leírat szerint a törvényhatóságok rendezése kapcsán Monostor, Alattyán, továbbá Süly, Kőtelek, Besenyszögh, Nagykörű és Szolnok községeket az újonnan alakítandó Jász megyébe; Dévaványa községet és Cséfa pusztát Békés vármegyébe, továbbá a Tiszai járásnak a Tisza bal partján fekvő községeit az újonnan alakítandó Kun megyébe, és végül Várkony és Vezseny községeket Pest megyébe "kebeleztetik át". Azonban, hogy a megye csorbát ne szenvedjen, ezért 10 Borsod megyei községet Heves megyéhez csatolnak, és Felsőtárkány községet is "bekebelezheti" a megye. 6 1 így a belügyminiszter által tervezett Heves megye területe 70.41 négyzetmérföld lenne, lakossága 209.546 fő, államadója 862.902 Ft. Ennek 10 %-a a költségek fedezésére 86.920 Ft lenne. Az egyre terebélyesedő területrendezési vitába egy új érdekelt fél hangja is beleszólt. Történt ugyanis, hogy Szolnok városa, Heves és KülsőSzolnok megye Tiszai járásának székhelye is önállósulási törekvéseit kezdte hallatni. (Tudott dolog, hogy a tiszai járás 65.66 négyzetmérföld területtel és 142.648 lakossal tulajdonképpen a régi Külső-Szolnok vármegye volt.) A Tiszai járás községei már 1870-ben kérvényezték, hogy Külső-Szolnok vármegye önállósuljon. 6 2 Azonban ez nem sikerült. A Szapáry-féle tervezet Szolnokot 51
