Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat

Pest megyéhez kívánta csatolni, a döntéshez a város státuszának a rendezetlensége játszotta a fő szerepet. Szolnok ebben az időben nagyközség volt. Szolnok képviselőtestülete 1874. február 28-án tárgyalta a kialakult helyzetet. A polgármester Hu bay Ferencz kifejtette, hogy: "Szolnok város fekvése, szárazföldi, vasúti, víziútjai s összeköttetéseinél, kereskedelmi ipari fejlettségénél és szellemi előrehaladottságánál fogva teljesen jogosult, s hivatva van arra, hogy egy megyének a székhelye legyen", javasolta, a város küldjön kérvényt az országgyűléshez, melyben kérik Külső-Szolnok megye önállósítását Szolnok székhellyel.

6

3 Ugyanis az említett leiratban közölt módosított törvénytervezettel sem járt jobban a város polgársága. Nem értettek egyet az önálló Jász megyével, mivel akkor Szolnokot e megyéhez csatolták volna, ezért tiltakoztak ellene: "a kiváltságok és szabadalmak idején kifejtett különállást, mint hazánk politikai életére veszélyest, nemcsak névleg, de területileg is fenntartani akarják, miután mi megelégszünk azzal, hogy magyarok vagyunk és nem óhajtunk ezen felül még jászok lenni".

6

4 1874. szeptember 2-án megismétlik a külön megyére vonatkozó kérvényüket.

6

5 Kérésük indoklásában kifejtik, hogy a tervezett Jász megye Heves területét is megcsonkítja, így annak háziterhét növeli, valamint tekintettel az "olcsó adminisztrációra", csak egy olyan rendezés felelhet meg, amely helyreállítja Külső-Szolnok megyét Szolnok székhellyel. Az újjáalakított vármegye magába olvasztaná a Nagykunságot teljesen, a Jászságnak pedig három községét: Jásziadányt, Alsószentgyörgyöt, jászkarajenőt, valamint Pest megyéből Nagy Abony, Tószeg, Rékas és Ujszász községeket. Heves megyét pedig a Jászkerüíet egyéb részének, valamint Külső-Szolnok megye Tiszáninneni községeinek Tarnaszentmiklósig bezárólag terjedő átadásával kompenzálná.

6

6 Láthatjuk, hogy a területrendezési javaslat és módosításai mindenütt megmozgatták a helyi politikai közvéleményt. Mindegyik csoport partikuláris érdekeit akarta győzelemre vinni, persze általános érdeknek feltüntetve. Gyöngyös mint megyeszékhely, Külső-Szolnok önállósulása, az önálló jász megye elképzelésében mindenütt helyi érdekek kerültek előtérbe. Hogyan reagált erre a vármegye publicisztikája? Azt mondhatjuk, hogy a problémák közül csak az Eger-Gyöngyös viszály jelentkezett a sajtóban. Főként a két város hetilapjában dúlt a polémia, kezdve a sértegetésektől a szerkesztői nyílt levelekig.

6

7 Azonban Jász megye és az önálló Szolnok megye tervei csak híradásokban jelentkeztek. Megállapíthatjuk, hogy ez nem érdekelte a megye politikai közvéleményét. A Jászság messze volt, Külső-Szolnok önállósítására pedig lehetett számítani, de a területrendezéskor a megye törzsterülete ennek ellenére változatlan maradt volna. 52