Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

Az úriszéki ügyekből összességében az tűnik ki, hogy az uradalom keretei között nem volt mélyebb társadalmi összeütközés a vizsgált időszakban. A jobbágyok nem a földesúri hatalom megszüntetését kívánták, nem álmodoztak a szolgáltatások eltörléséről sem, sőt még a szolgáltatások esetenkénti nyílt megtagadását sem lehet kimutatni. A jobbágyság a rendszer keretein belül maradva keresett jobb "modus vivendit". A robotterhek ésszerűbb elosztását kívánták, úgy hogy az saját gazdálkodásukat ne hátráltassa. Az erőszakos fellépések sem a robotteljesítés során történtek a túlbuzgó földesúri parancsteljesítőkkel szemben, hanem időben jóval később, a tettesek ittas állapotában. A tulajdon elleni bűncselekményekben pedig legfeljebb néhány anarchista látva osztályharc értékű konfliktust, de nem a tárgyilagos elemzés. Befejezésként megállapítható, hogy az úriszék az érseki uradalomban — a vizsgálat korszakhatárain belül -- már nagyon kismértékben töltötte be a földesúr és a jobbágy konfliktusában a megtorlás eszközének szerepét. A felmerült ügyekben kétségtelenül a két társadalmi osztály az ellenérdekű fél, de nyílt, kíméletlen összeütközés ügye nem került elő. Az úriszék ebben a periódusban már sokkal inkább a jobbágyság belső konfliktusainak bírói fórumává lett az uradalom gyakorlatában. III. A jobbágyi sérelemre elkövetett ügyek Mint már említettük, az úriszéknek feladatot adó fenyítő ügyek sorában a döntő mennyiséget a jobbágyok egymás sérelmére elkövetett bűnesetek képviselték. A vizsgálódás határain belüli időszakban a jobbágyfalvakat már a statisztika első áttekintése után sem mernénk a békesség idilli színtere ként elképzelni, ahol csendben szunnyad a népi őserő. 1635 és 1848 között a jobbágyi népesség körében a következő mennyiségben fordultak elő az egymás sérelmére elkövetett bűnügyek. Pontosabban szólva azonban a táblázat csak azon ügyekről ad kimutatást, amelyek az úriszék elé kerültek. A körüljáró bíróság működése miatt feltehetőleg igen sok bűntett nem lett regisztrálva az úriszéki iratokban. Emiatt a táblázati összefoglalás adatait csak a bűnesetek mennyiségének alsó határát feltüntető adatsorként szabad csak tekinteni, s a valóságban végbement bűntettek számát jóval az itt közölt adatok fölé kell helyezni. 18