Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

Az egyes bűnügyek gyakorisága 1835—48 között A bűntett Az esetek előfordulási száma 1. Verekedés 196 2. Lopás, rablás 190 3. Káromkodás 108 4. Gyilkosság 69 5. Orgazdaság 21 6. Gyújtogatás 15 7. "Paráznaság" 8 A tulajdon elleni bűncselekmények igen gyakoriak voltak az uradalom népeinek mindennapi életében. A redisztribucio ezen sajátos formáját igen sokan űzték. A lopás eléggé előkelő helyet foglalt el magának. Hihetetlenül sokféle dolog keltette fel a tolvajok figyelmét. Leginkább pénzt loptak, de igen gyakran italféléket, búzát sőt állatokat is. A bor szeretete gyakran pincebetöréssé fajult. A vetés idején a terménylopások száma növekedett meg, hiszen a földbe került magról már nehéz bármit is megállapítani. Nagyon sokan így kívánták a vetőmagszükségletüket biztosítani. Füzesabonyban 1838-ban egy hétfős társaság állt össze búzalopásra. A kitervelő és fia egyhavi, vasban eltöltendő közmunkát, a többiek harminc botütést kaptak. Gyakran a háziállatok sorsa is az eltulajdonítás lett. Sokszor loptak juhot, sertést és lovat is. 1835 decemberében Kápolnán juhtolvajok kerültek kézre, öten gyakorolták a lopást, mintegy kiegészítve kereseti forrásként, mert az állatokon pénzért adtak túl. A vezért egyhónapi fogság sújtotta míg a többiekre is kirót harminc botütésen túl. Igen érdekes, hogy a juhászokat többször is vádolták állatok ellopásával, azonban bizonyítani nem sikerült. 1835. június 11-én Kerecsend számadó juhászát érte ilyen vád, 62 db sertést kértek tőle számon. Tanúk nem voltak, ő pedig azt állította mindvégig, hogy nem bűnös, hanem tőle lopták el az állatokat. Végül az úriszék felmentette. A lovakat vásárok idején lopták, hogy ott gyorsan túladhassanak rajtuk, hiszen a gazdák könnyen megismerték volna saját állataikat. 1836. február 3-án két baktai lótolvaj bűnhődött negyven és harminc korbácsütéssel, ami rendszerint tipikus büntetési tétel volt ilyen esetekben a kártérítés mellett. Az úriszék iratai a rablást és a betörést "erőszakos tolvajlás"-ként emlegetik. Ezen típusból is akadt bőven. A cél itt leginkább pénz, vagy más értéktárgy megszerzése volt. Az erőszakot néha igen túlzott mértékben alkalmazták a rablók. 1835. júniusában Kápolnán olyan súlyosan bántalmazták áldozatu19