Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)
kapott, Payer azonban harmincat, mert "... ilyetén lopásokért már másszor is fenyíttetett és mégsem jobbult". Azonban az enyhítő körülmények megállapítása is jellemezte a bíróság ténykedését. Ezek sorában a részegség, az egészségi állapot és az életkor szerepelt. 1837. december 13-án Sári István füzesabonyi kondás állt az úriszék elé, mert az őt szidalmazó és ütlegelő társát baltával megölte. A bíróság az elhalt sértett magatartását valamint a vádlott részegségét egyformán enyhítő körülményként tudta be annak javára, tgy az ítéletben csak 6 hónap közmunka, heti kétszeri böjt és kétszer 30 pálca lett kiróva. Szintén ekkor volt tárgyalva egy deméndi gyilkossági ügy is. A két vádlott a sértettet halálra verte és szurkálta. ítéletük azonban két illetve másfél év tömlöc lett kétszer 30 pálcával. A sértett fél provokáló magatartását enyhítő körülményként bírálta el az úriszék. 1836. márciusában Nagy László kocsmáros "erőszakosan megparáznásította" egy 13 éves vásárlóját. A testi fenyítést "nyavalyás lévén" elkerülte, s így három hónapi vasban töltendő közmunkára és hetenti kétszeri böjtre ítélték. Több eset azt is igazolja, hogy a tettesek fiatal életkora hatott igen jelentősen a büntetés mérséklésére. {Pl. 1835. június 12-én gyújtogatás miatt nyolc baktait ítélnek el: közülük két ember 15 botütést kapott, Sipos József azonban csak 12 vesszőt, fiatalsága miatt). IL A fenyítő ügyek típusai Az egri érseki uradalom úriszékének "fenyítő ügyek" címszó alatt nyilvántartott periratai között lényegében a mai jogi terminológia szerinti büntető ügyeket találjuk meg. 7 Ezek többségében jobbágyi sértettel jobbágyi elkövető áll szemben. Ezen típushoz viszonyítva csak töredéknek tekinthetők azok az ügyek, ahol a sértett fél valamilyen formában az uradalom volt. A jelen vizsgálódás először a fenyítő ügyeknek csak azt a részét tekinti át, ahol a földesúri birtok, a magánföldesúri jog szenvedett sérelmet. Az úriszék korabeli gyakorlatában a büntető eljárás alá vont cselekményeknek ezt a típusát ellenszegülés, ellenállás elnevezéssel illették. Azonban a terminológia hallatára nem kell mindjárt véres parasztlázadások, forradalmi megmozdulások képét társítani. A képzeletet igen erősen korlátozni kell, ugyanis már az is ellenszegülésnek minősült, ha a falu mást kívánt bíróvá megválasztani az uraság jelöltje helyett. Ezen megnevezés alá sorolták még az elöljáróság, a földesúri alkalmazottak sértegetését, bántalmazását, a földesúri utasítások megszegését is. A gyakorlatban így igen sok, meglehetősen eltérő fajsúlyú bűnügy került azonos elnevezés alá. Az eltérés csak a büntetési tételekben jelenik 10