Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

majd meg, a delikvensek oldaláról nézve egyáltalán nem elhanyagolható mozzanatként. Mint utaltunk rá, az úriszék ítélkezési gyakorlatában az ellenállásnak történő minősítés igen heterogén bűnesetekre lett kimondva. Az ide tartozó ügyeket az hozta a megnevezés szintjén közös nevezőre, hogy mindegyikben megjelent a földesúr nevében eljáró személlyel szembeni erőszak mozzanata. így a következő esetekre találhatunk ellenállás megnevezés mögött: — a bíróválasztási ügyekben szembeszegülés a földesúri akarattal, — valamely földesúri alkalmazottal szembeni erőszak, — a jobbágyok engedetlenségre való biztatása, -- falopási ügyek az uradalom erdeiből, -- tilalomtörések. A törvény kevéssé rigorózus tisztelői a vizsgált időszakban a büntettek három nagy típusát követhették el jobbágyi állapotú társaik kárára. E körön belül a bűntettek első nagy csoportját a tulajdon rendjét sértő esetek alkották. Ide sorolható az "egyszerű" lopás, a jószáglopások, a rablás és a tulajdonképpeni gyújtogatás (INCENDIARIATUS) és a gondatlanságból okozott tűzeset (CASUALE INCENDIUM) is. A jogsértések második nagy típusát az élet és a testi épség ellen elkövetett bűntettek adták. Az emberölési ügyek között a közönséges emberölés (HOMICIDIUM COMMUNIS) körébe vonható szándékos emberölés (H. QUALIFICATUM) közül a feleséggyilkosság (INFANTICIDIUM) volt megtalálható. A testi sértésnek minősülő esetek sorában a verekedés (VERBERATIO) a "megvérzés" (CRIJENTATIO) és az eszközzel történő megsebesítés (VULNERATIO) szerepelt. A bűntettek harmadik nagy csoportját a család rendjét és a nemi erkölcsöt sértő ügyek tették ki. Itt két altípus fordult elő, a nemi erőszak (STUPRUM VIOLENTUM) és a házasságtörés (ADULTER

UM). Érdekes módon azonban mindkettőt összefoglalóan paráznaságnak nevezték az íratok. Külön önálló csoportba célszerű sorolni mint vallás elleni bűntettet az istenkáromlást (BLASPHEMIA), aminek gyakorisága igen nagy volt. A falusi bíróval szembeni erőszak: A falusi bíróval szembeni erőszakos fellépéseket igen keményen megtorolta az úriszék. Ennek általuk is bevallott okát abban lehet látni, hogy a jobbágyság körében igyekeztek a hivatalos személyek tekintélyét fenntartani. Az uradalom robotteljesítési mechanizmusában szinte pótolhatatlan szerepe volt a falu bírájának, s ez a feladatkör ha valamint is csorbult, a földesúri gazdaság igen hamar érezhette a kárt. A vizsgálódás időhatárain belül az első 11