Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Hacsi Lajos: Hallgatói vélemények politikai rendszerünk reformjáról 1987-1989

90 elfogadhatónak tartom 70% 74% 41% 54% nincs véleményem — -- -- 4% Arra a kérdésre: "Elégedett-e a politikai rendszer eddigi reformjával?", a következőképpen válaszoltak:' ^ 6. táblázat 1987 1988 eleje 1988 vége 1989 vége elégedetlen vagyok 39% 74% 100% 46% elfogadhatónak tartom 57% 26% -- 49% elégedett vagyok 2% — -- 4% nem válaszolt 2 % -- — 1 % A módosítás előtti alkotmányunkat a megkérdezett hallgatóim közül 1987-ben 32 százalék, 1988 tavaszán 79 százalék, 1988 végén 94 százalék kívánta megváltoztatni. Az értékeléskor kiderült, hogy 1989 végén a kérdezettek 77 százaléka nem ismerte az új módosított alkotmányt J ' Az igennel válaszoló 23 százaléknak a 69 százaléka szükségesnek tartja a további változtatást, 31 százaléka pedig nem. A módosító javaslatok közül kiemelendő, hogy a köztársasági elnököt népszavazással választhassa meg az ország, valamint állandóbb, hosszabb távra szóló alkotmányt szeretnének. A politikai rendszer további reformjára a megkérdezettek fele nyújtott be javaslatot 1989 végén.Sajnos ennek az ötven százaléka értékelhetetlen volt. Elgondolkodtató a hallgatók ilyen nagy fokú közömbössége, érdektelensége a politikai változtatások iránt. A javaslatok radikálisabb változásokat, mielőbbi többpárti választásokat, ezt követően koalíciós kormányt, köztársasági elnökválasztást szorgalmaznak. Nagyarányú fiatalítást szeretnének a vezetésben, akik körében kizárólag csak a szakértelem szelektáljon. Fontos társadalmi, politikai kérdések eldöntésekor 1987-ben a megkérdezettek 68 százaléka, 1988 tavaszán 74 százaléka, 1988 végén 88 százaléka, 1989 végén 93 11 • százaléka helyeselné a népszavazást. - Ez egyértelműen növekvő tendencia. Népszavazás kiírását szeretnék pl.: a természeti környezetre veszélyt jelentő beruházások, nemzetközi szerződések megkötése és felbontása, gazdasági és katonai szövetségekbe való be- ill. kilépés esetén, a köztársasági elnök megválasztásakor és az ország címerének eldöntésekor. Harmadéves hallgatóim (57 fő) háromnegyede vett részt az első népszavazáson. A távolmaradók 21 százaléka politikai, 79 százaléka nem politikai okból maradt távol.^ Ezt a népszavazást kísérő politikai kampány miatt kellett tisztázni. A Magyar