Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Hacsi Lajos: Hallgatói vélemények politikai rendszerünk reformjáról 1987-1989

Köztársaság elnökét háromnegyedük népszavazással, egynegyedük az országgyűlés által tartaná helyesnek megválasztani.'

5 A Magyar Köztársaság címerére a következőképpen voksoltak: 7. táblázat 1988 végén 1989 végén Kossuth-címer 65 % 37% koronás kiscímer 18 % 53 % egyéb, mégpedig 17% 7% nem válaszolt — 3 % Az egyébhez általában a jelenleg érvényben lévőt írták. Egy év leforgása alatt a Kossuth-címer helyébe a koronás kiscímer lépett.' ^ 1989 végén a létező kb. ötven politikai pártból és szervezetből a hallgatók I 7 huszonkettőt ismertek, a következő százalékos megoszlásban. 8. táblázat Gyakoriság a rangsortól függetlenül: fő % 53 92.9% 53 92.9% 51 89.4% 44 77,1 % 43 75.4 % 39 68.4% 22 38.6% 18 31,6% 18 31,6 % 15 26,3% 13 22.8 % 12 21,0% 11 19.2 % 7 12,5% 6 10,5% 1. Magyar Demokrata Fórum 2. Fiatal Demokraták Szövetsége 3. Magyar Szocialista Párt 4. Magyarországi Szociáldemokrata Párt 5. Szabad Demokraták Szövetsége 6. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 7. Magyar Szocialista Munkáspárt 8. Magyarországi Zöld Párt 9. Demokratikus Magyar Ifjúsági Szövetség 10. Kereszténydemokrata Néppárt 11. Münnich Ferenc Társaság 12. Magyar Nemzeti Párt 13. Magyar Október Párt 14. Kádár János Társaság 15. Magyar Radikális Párt