Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Koncsos Ferenc: Modern mítoszok és társadalmi viszonyok

7 racionális gondolatmenetből. Ezért nem tudományos hipotézisként, hanem inkább dogmaként hatnak. A mítosz hamis tudati formaként való felfogása arra is rámutat, hogy a hamis tudat nem egyszerűen téves ismeret. Nem a helyes ismeretek hiányát jelenti, hanem a világ jellegzetes módon történő elsajátítását. A modern mítoszoknak az ideológiába való behatolása az ideolágiai tételeket is mitikus tartalommal ruházza fel. Egy ideológiai tétel akkor válik mítosszá, ha tilos megkérdőjelezni az ideológiai kijelentések egzisztenciális tartalmát, tényként kell elfogadni azt, ami magyarázatot, kritikai felülvizsgálatot kívánna. A mítoszalkotás folyamatába be vannak építve társadalmi, vagy személyes érdekeltségek, ezért az emberek rákényszerülnek a hamis tudati tartalmak elfogadására, niert aki nem fogadja el azok érvényességét, nem egyszerűen más vélemény képviselője lesz, hanem hitetlen, eretnek, cinikus, ellenség stb. Minden ideológia valamely osztály nevében képviseli a nembeliséget. Az ideológia által meghatározott cselekvési program realizálását adott történelmi feltételek határozzák meg. Minden olyan ideológiai állásfoglalás, amely eltekint a nembeliség megvalósításának konkrét történelmi feltételeitől, általában véve az emberhez fordul, általánosan az emberért akar fellépni, üres frázissá, utópiává változik. A sztálini diktatúra időszakában a marxizmus-leninizmus ideológiája is hasonlóképpen az általánosból indult ki. Még az utóbbi évtizedben, a szocializmusról folytatott tudományos vitákat követően is megmaradt a szocializmus tartalmára vonatkozó elvont, dialektikátlan felfogás, amely szerint a szocializmus olyan társadalom, ahol "minden az emberért az ember javára" történik, nincs kizsákmányolás, benne a kollektivizmus és humanizmus érvényesül, s amely társadalmi rend a békére törekszik. E megfogalmazás alapján erősíkllretett meg az a közvélekedés, hogy nálunk a lakosság túlnyomó többsége szocializmust akar. (Valóban, nem lehet olyan normálisan gondolkodó ember, aki ezzel ellentétes tartalmú társadalmat akarna.) A propaganda az ideál rangjára emelte az előítéleteket és szenvedélyek realitásait, azt sugalmazva, hogy "az, aminek lennie kellene, az az ami van. csak még sokkal inkább".' ^ A propagandában közvetített ideológiai tételeknek a gyakorlatban nem volt megfelelőjük, azaz nem rendelkeztek egzisztenciális tartalommal. A mítosznak az ideológiába való besziiremlése eltorzítja az ideológiát. IIa a filozófiai gondolkodásba hatol be. a filozófiát az ontológiai vizsgálódástól szakítja el. Ekkor az ideológia és a filozófia is — mint ahogyan a mítosz — sajátos nyelvhasználati móddá válik. A preszuppozícióknak, a feltételezéseknek a nyelvben működő logikája jelenik meg bennük. Egy mondatnak akkor tulajdonítunk igazságértéket, ha teljesül a referálás egzisztenciafeltétele. Azzal tehát, hogy beszélünk valamiről, sugalljuk annak