Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Hollóné Kacsó Erzsébet—Demeter András: Nagyszervezetekhez kapcsolódó kistermelői integrációk jellegzetességei
56 orientálódik. Az integrációs vonalakat — melyeket a gesztor (bázisgazdaság) fog át — az alábbiakban mutatjuk be. Az integráció kiinduló bázisát a gesztor szervezet és a feldolgozó üzemmel rendelkező GT tagok közötti munkamegosztás adja. Ez biztosítja az egységes normák szerinti exportárualapot a külkereskedelemmel foglalkozó szervezet — a TERIMPEX — számára, ugyanakkor kialakítja a gazdaságossági szempontokat érvényesítő vonzáskörzeteket. A gazdaságosságot ugyanis befolyásolja a termelőktől való távolság és az ezzel arányos — élőállat szállítása közben előforduló — kockázati tényezők (sérülés, elhullás, betegség). A gazdaságosságot növelő további tényező az exportált termék feldolgozottsági foka. A nyúl esetében az lenne optimális, ha az előhűtött nyúlhús előállításán túl sikerülne a gereznát is teljes egészében hazai viszonylatban feldolgozni. A környei kombinát rendelkezik ugyan nyugati licencre alapozott technológiával, melynek során képes bőrszeletet előállítani (takarmány és enyv alapanyag), valamint a lenyírt szőrt bálázott formában produkálni. Megfelelő háttéripar hiányában -- amely tőke és technológia kérdése — a magyar feldolgozóipar nem képes ezen értékes alapanyag továbbfeldolgozására, s ezért kénytelen azt félkésztermékként jóval kisebb haszonnal exportálni. Ez mindenképpen az "érdekeltségi lánc" hiányosságára utal. Ráadásul a feldolgozatlan gerezna kivitelét is egy "rendszeridegen" — a bőrtermékek exportjára szakosodott — külkereskedelmi cég bonyolítja. A rendszergazda export jogának hiánya, illetve a külkereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek nem kellő mértékű érdekeltsége jelenti ez esetben az integrációs kapcsolatok szűk keresztmetszetét. További integrációs kapcsolódásokat vált ki a nyúltenyésztésben elengedhetetlen hármas követelmény — a szakemberek szóhasználatával élve ~ az élelem, a védelem és a kényelem. A tenyész- és növendékállatok élelmezése]lez elengedhetetlenül szükséges az életkori sajátosságoknak megfelelő táp. A környei kombinát táptakarmány előállítással, továbbá a táphoz szükséges premix alapanyag gyártásával is foglalkozik, ezáltal a tenyésztőkkel, egyéb termeltető és forgalmazó vállalatokkal is kapcsolatba kerül. Mivel a tápanyag nagy távolságra történő szállítása költséges, ezért minél több keverőüzemmel rendelkező gazdaságot igyekszik bekapcsolni a tápanyagellátás láncolatába is. Megjegyezzük azonban, hogy az integrációban résztvevő kistermelők nem juthatnak mindig a megfelelő minőségű táptakarmányhoz, inert nem mindenütt garantálható a szükséges technológiai követelmények betartása. Továbbá, mivel a keverőüzemek egyéb állattartáshoz szükséges takarmányt is előállítanak, adott minőségű kategórián belül nagy tömegű gyártásban érdekeltek, így nem mindenesetben
