Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Hollóné Kacsó Erzsébet—Demeter András: Nagyszervezetekhez kapcsolódó kistermelői integrációk jellegzetességei
57 sikerül érvényt szerezni az állatok növekedési fázisaihoz igazodó (nevelő-, hfző-, tenyésztő) tápminőségnek. A védelem kétféle vonatkozásban is értelmezhető: mint minőségvédelem és a piaci magatartás biztonságosabb feltételeinek megteremtése. A minőségvédelem a végtermék minőséget döntően meghatározd fajtaválasztásra vonatkozik. A tenyésznyül ellátásnál a korábbiakban alkalmazott nagyüzemi próbálkozások nem hozták a várt eredményt. Bebizonyosodott, hogy a tenyészállomány tartási technológiája közelebb áll a kistermelés tartási körülményeihez, ugyanis e tevékenység igényli a legnagyobb egyéni körültekintést. A gesztorszervezet tehát már ezen "első lépcsőben" is számos kistermelőt bekapcsol az integrációba, törzstelepek létrehozásával. A tenyésztésben résztvevő kistermelők érdekeltségét a "tömegáru" felvásárlási árát jóval meghaladó ár adja. A vizsgált időszakban ez kb. 1(X) Ft/kg volt. A magasabb fokú minőség egységes érvényesítése a teljes láncolatban is indokolt és realizálható árnövekedést vált ki. A kínálat összehangolása előnyöket jelent a piacon az áruk elhelyezkedésében. A biológiai tulajdonságokkal összefüggő hullámzó szaporulatot, továbbá a piaci keresletváltozás évszakonkénti ingadozásait a kistermelők alacsony szintű, viszonylag konstans saját fogyasztása nem képes kompenzálni. Ezért érdeke a kistermelőnek a szaporulat alakulásától függő, viszont a piaci keresletváltozásoktól viszonylag független, biztonságos értékesítési lehetőség. Ennek megfelelően az integrációs kapcsolatokban a felvásárlási árak sem igazodnak kifejezetten a piaci értékítéletekhez. Megjegyezzük azonban, hogy a szerződésekben rögzített felvásárlási árakat időnként fölborítják valóságos piaci keresleti hatások, melyek egyértelműen árfelhatjó jellegűek. Keresleti piac esetén az árharc az egymással konkuráló felvásárló szervezetek között folyik, a kistermelők előnyére. A konkuráló felek, az integrációban résztvevők és a kívülállók, a rövidtávú forgalmi előnyök miatt hajtják fel az árakat. Ennek negatív következménye nemcsak a forgalmi kapcsolatokban, hanem a termelésben is megjelenik, kistermelői oldalról szerződésszegésben. a felvásárlók részéről az elvárható minőségi követelmények figyelmen kívül hagyásában. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a kistermelők biztonságos piaci értékesítését a kínálók szervezettsége egyértelműen elősegíti a kereslet alakulásának állandó figyelemmel kísérésével, megbízható előrejelzéseket nyújtva a kistermelői döntésekhez. A tenyésztés eredményességének harmadik fontos tényezője a kényelem, azaz a tartás technikai feltételeinek kialakítása. A továbbiakban az ÁFÉSZ integrációs szerepkörét elemezzük. Közbülső integrátorként az ÁFÉSZ a GT-hez, illetve a kistermelőkhöz vertikálisan kapcsolódik,
