Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/10. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Kriston Ferencné: A testnevelés és az egészségnevelési program találkozási pontjai
- 40 mint család és iskola. Ezek együttműködését kell jobban megszervezni, hatékonyabbá tenni. Ez mindkét részről cselekvő együttműködést igényel. TDK-s hallgatóink felmérést végeztek 9—15 éves tanulók körében, hogy a szülői ház vajon mennyire szervezi a hétvégeken a gyerekek testnevelési tevékenységét. A vizsgálatból kitűnt, hogy a szülői ház hétvégeken a gyerekek ilyen irányú tevékenységével kismértékben törődik. Szemléletváltásra van szükség a szülők részéről. Nem lehet mindent az iskolától várni. Ne csak azt kérdezze meg az iskolából hazatérő, magát alig vonszoló gyerektől, hogy "hányasra feleltél"? — "kész a leckéd?", hanem azt is, tiogy "volt-e ma testnevelési óra?", "mennyit volát szabad levegőn?". Sajnos a szülők nagyon nagy százaléka végez valamilyen nyolc órán túli munkát. Egy időmérleg-vizsgálat szerint a gyereknevelésre fordított közvetlen idő a férfiaknál napi 13 perc, a kereső nők esetében napi 22 perc! Amelyik gyerek napirendjében nem szerepel a mozgás, az hátrányos helyzetben van. A mozgásszegény életmódra kényszerített gyerekeknek rossz a közérzetük, nyűgös, gyenge a betegségekkel szembeni ellenállóképessége. A viszonylag gyors megoldás záloga jelenleg a szülők, családok felvilágosítása, felelősségük felkeltése. V. Egymásra épülő nevelési szi ntere k kapcsolata A párhuzamosan ható színterek együttműködésén túl, az egymásra épülő nevelési sz ínt erek : általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmények összehangolt tantervi és nevelési célkitűzése között nem lehet szakadék, a minőségileg emelkedő folyamatnak kell érvényesülni a testnevelésb en is. A II. pontban már utaltam a 6—10 éves korú alsó tagozatos testnevelés problémáira. Bár az alsó tagoza t az egymásraépülésben nem teljesen önálló színtér, hiszen az általános iskola szerves része. Mégis ezt tartom a program legneuralgikusabb találkozási pontjának. Miért? Ebben az életszakaszban ismerkedik meg a gyermek a szokt at ás, gyakoroltatá s nevelő módszerével, a napi munkarend helyes beosztásával. Először dolgozik' a gyermek kötött időben. Ha ebben a legbefogadóbb életkorban nem tanulják
