Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/10. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kriston Ferencné: A testnevelés és az egészségnevelési program találkozási pontjai

- 38 Hiányzás Év Iskola Nap Létszám Átlag 1985/86. 2. sz. 6.487 754 8,6 4. sz. 4.734 636 7,4 1986/87. 2. sz. 5.112 746 6,8 4. sz. 4.040 642 6,3 II. Órarendösszeállítás, mint lehetőség A zsúfoltság miatt a gyerekek csekély mértékben érik olyan szomatikus ingerek, amelyek elérnék a kívánt biológiai hatást. Megterhelésük egyoldalú — csak szellemi. Megnéztem az iskolában egy ének-zene tagozatos első osztály órarendjét, s egy ciklusban (10 munkanap) 46 órájuk van. Ez azt jelenti, liogy 4—5 órát ülnek a padban és ugyanennyit délután a napköziben, ahol a mozgásszabadságuk szintén korlátozott. Sok a panasz, liogy elméleti órákon a fegyelemmel is gond van, de tartósan sem képesek figyelni. — Bulgáriában már 1955/56-ban (!) széleskörű felmérést végeztek az általános és középiskolásoknál. A testnevelés órák hatásá

t vizsgálták standardizált tesztekkel a tanulók fiziológiai reakcióira és a munkaképességre

. A vizsgálat a tanulókat testneveléses és testnevelés óra nélküli napkon vizsgálta, és egyik fő megállapítása az volt, hogy a testneveléses napokon a tanulók figyelme jobb, szellemi teljesítőképességük magasabb szinten van. A minisztériumtól ekkor követelték, hogy az új tanterv készítésénél figyelembe kell venni a mindennapos testnevelés bevezetését. Követelik annak az elvnek a kötelező figyelembevételét, hogy a testnevelés órák a szellemileg megterhelő napokon a 2. 3-ik órában kerüljenek be az órarendbe. Első és utolós őrs ne legyen testnevelés. Ez sem valósul meg napjainkban még. Megelőző, egészségvédő funkciót (0-ik és utolsó óra) nem képes betolleni, de még kompenzációs hatást sem érünk el. Az egészségmegőrző programot nem valósítja meg a testnevelési óra, ha