Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/10. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Szabó Béla: Miniszteri rendeletek és testnevelési tantervek célki-tűzéseinek elemzése 1050—1944 között

- 132 elodázta, A Magyar Tanácsköztárasaság megdöntése után az 1003-as törvény reformja sürgetően kerül napirendre. A középiskolai tervezettel kapcsolatos országos méretű viták, vélemények összegező javaslatát a középiskolákról szóló 1924. évi XI. tc. véglegesíti, A reform előkészítő munkálatai rendkívül körültekintőek és alaposak voltak. Az egyes szaktárgyak kidolgozásában akadémikusok, egyetemi tanárok és más szakértők vettek részt. Az egyes szakbizottságok összesen ötvenszer üléseztek. Végül a törvényjavaslatot tíznapos (1924. március 26-tól április 4-ig) vita után a nemzetgyűlés elfogadta, amely Klebelsberg, Fináczy, Pauler és Korni

s közös alkotása. Az 1924. évi XI. tc. a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola szevezésével a középiskolák differenciálásának álláspontjára helyezkedett. A törvény másik alapelve, tmgy valamennyi középiskolai típus egyenlően jogosí

t az egyetemekre és főiskolákra való felvételre. Megszőnt ezáltal jogilag a reáliskola alacsonyabb értéke az egyetemi felvételik szempontjából. A finánctőke érdekében és az egyéb polgári rétegek gyermekei társadalmi előrehaladásának jobban megfelelő reáliskola és főképpen a reálgimnázium most már egyaránt zökkenőmentesen biztosította a főiskolákra, egyetemekre való belépést A középiskolai iskoláztatás ügye így a művelődési monopólium további megtartása nellett, az uralkodó osztályokon belül, s azon a szinten — kétségtelenül jelentősen demokratizálódott. A középiskolának ekkor három típusa van: gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola. Feladatuk: "liogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemű munkára képessé tegye". A "treforti" törvény még ezt a feladatot tűzte 1003-ban a középiskola elé: "A gimnáziumnak és a reáliskolának az a feladata, tmgy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa, és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse." Az 1924-es reform a polgári állam erősítésének érdekében leszűkíti a liberális kor általános humanista eszményét az állam szempontjából sokkal fontosabb tényezőre, a megbízható polgárok nevelésének körére. A középiskolák az idegen nyelv oktatásában számottevően eltértek egymástól. Azonosak voltak az ún. nemzet

i tárgyak. A természettudományos