Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/10. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Szabó Béla: Miniszteri rendeletek és testnevelési tantervek célki-tűzéseinek elemzése 1050—1944 között

- 133 képzésre fordított órák száma a reáliskolákban jóval több volt, mint a gimnáziumban (a gimnáziumban 8 év alatt lieti 51 éra, a reálgimnáziumban 54 óra, a reáliskolában 70 óra). A törvény a testgyakorlást a rende

s tárgyak közé sorolja. A tanítás anyaga azonos mindhárom típusú középiskolában. A tanulás alól csupán a testi alkalmatlanság miatt adható felmentés, melyet a tanári testület meghallgatásával iskolaorvosi vagy tisztiorvosi vélemény alapján az iskolaigazgató ad meg. A testgyakorlásból elégtelennel értékelt tanuló a felsőbb osztályba léphet, illetve másik középiskolában folytathatja tanulmányait. A világháború után a testnevelés kérdése újra előtérbe került mindenütt. Magyarországon a hadsereg létszámának lecsökkenése, a zsoldos hadsereg kényszerének elrendelése végső fokon megteremtette a l

evente-egyes

ü

le

teke

t, a középiskolákban is intenzívvé tette a sportolást, s új alapokra fek

tette a testnevelést

. A középiskolás cserkész ifjak foglalkoztatását is szoros kapcsolatba hozzák a testi neveléssel. A fiziológiai, pedagógiai, lélektani kutatás eredményei, a testgyakorlati szakanyag bővülése, az oktatás követelményeinek növekedése újra a testnevelő tanárképzés magasabb színvonalú, főiskolai megoldásának gondolatát veti fel. Első lépésként a középiskolákban a "tornatanító" helyett 1924. augusztus 1-től "testnevelési tanár" elnevezés lesz használatos. A VKM 1924. jú

lius 24-é

n kelt 00.000 számú rendeletével új testnevelési tanterv érvényesülése veszi kezdetét a középiskolákban. Heti 2 órát biztosít a tanítás számára, melynek célja: arányosan fejlesztett, egészséges, ellenálló, ügyes test, bátor és fegyelmezett magatartás, önállóság kialakítása. Az önállóságra való nevelés már a modern pedagógia követésének megnyilatkozása. A cél eléréséhez — különleges, általános hatású —, gyakorlati életre előkészítő és munkára nevelő gyakorlatokat jelöl ki. Ezeket 1926-tól kibővítik a tornaünnepélyek szabad- és szergyakorlataival, atlétikai versenyszámokkal, sportversenyekkel, versenyjátékokkal és kötélhúzás, rúdtoló gyakorlatokkal. Már nemcsak a látványosságra, hanem a tanévben tanultak bemutatására is törekedtek. Az 1926-ban kibocsátott testnevelési utasítás apró részletességgel tárgyalja az iskolai testnevelés szabályait. A testneveléssel -- az e-