Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/10. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Szabó Béla: Miniszteri rendeletek és testnevelési tantervek célki-tűzéseinek elemzése 1050—1944 között

- 131 SZABÓ BÉLA MINISZTERI RENDELETEK ÉS TESTNEVELÉSI IAN TERVEK CÉLKITŰZÉSEINEK ELEMZÉSE 1050—1944 KOZÜH II. RÉSZ A testnevelés helyzete a Horthy ellenforradalom idején (1919 — 1944) A Tanácsköztársaság leverése után újra alakult Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elsó feladatának tartotta az iskolák belső világát "megtisztítani" a forradalom szellemétől: semmisnek nyilvánította az 191ö/19~es tanév végén kiadott bizonyítványokat, elrendelte a "szabályszerű bizonyítványok" kiállítását. A tanári karból alakított bizottság vizsgálat tárgyává tette a tanulóknak a proletárdiktatúra alatt tanúsított viselkedését. Az új szellemű tanítás érdekében új tartalmat, új iskolai tanterv elkészítését szorgalmazza. A Középiskolai Magyar Tanárok Nemzeti Szövetsége pedagógiai bizottsága által összeállított új közép

iskolai tanterv-vázlat megvi

tatását 1920. április 28-i tantestületi értekezletén tartotta meg az egri gimnázium

. A tanári testület a következőkben állapodott meg: "szükségesnek tartja nem csupán a középiskolák reformját, hanem a nemzetté nevelésnek egész vonalon a legalsóbb iskoláktól a legmagasabbig egységes újjászervezését". Azonban a reformot elsietni nem szabad, mert "a mai időkben nem is gondolhatunk a megvalósításra, mert a középiskola egyes kérdéseit nemzetközileg kell megoldanunk, illetve a gazdasági erejében tönkretett nemzet ma nem is tud ilyen reformot megvalósítani." Szerencsésnek tartják, hogy a középiskolák két tagját, a gimnáziumot és a reáliskolát közelebb hozza egymáshoz az új tanterv-vázlat. A gimnázium kivételezett helyzetei élvezett a Horthy-rendszer oktatásügyében. Reformja már a századforduló körül érlelődött, a háború ezt