Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

V - 27 I J• Részvén

ytár

saság nagy reményekkel — de sokáig na

gy gon

dokkal Bizonyára megfelelő propagandát is fejtett ki kétéves működése alatt a bútorvasalásgyár, mert amikor tulajdonosai elhatározták, hogy részvénytársasággá alakulnak, tervüket sokan felkarolták, s a kibocsátott részvények rendkívül gyorsan, gazdára találtak. Igaz, n 250.000 Ft. alaptőkéből 1.000 db, egyenként 100 Ft-os törzsrészvényt a volt tulajdonosok kapN tak befektetésük, hasznuk és kockázatuk fejében. A további 1.500 db 100 Ft-os elsőbbségi részvényen egri és más pénzintézetek, pl. az Egri Kereskedelmi Bank, a Heves megyei Takarékpénztár, vagy pl. az Egri és a Budapesti Betegsegélyző Egylet és magánosok osztoztak. így alakult meg az 3093. augusztus 19-én tartott alakuló közgyűlésén az "Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár Részvénytársaság", alapszabályzatában a következő célkitűzéssel: ..."a Braun—Rózsa és Társai cégtől megszerzett Első Magyar Épület és Bútorvasalásgyár üzletének folytatása, nevezetesen vasaláscikkek, ajtózárak, sütők, szög stb., lakatosáru és lemezcikkek gyártáQ sa es esetleg a vele összefüggő hasonló iparágak folytatása." A vállalat fennállásának végpontját az alapszabályzat az 1950. évben határozta meg. A részvénytársaság elnöke dr. Kállay Zoltán, Hoves megye főispánja lett. Rendelkezett az alapszabályzat a részvénytársaság szervezeti felépítéséről, az irányító szervek: az igazgatóság és felügyelőbizottság létszámáról, a közgyűlés évenkénti összehívásáról, az évi mérleg összeállításának elveiről és a mindenkori időpontjáról, a nyereség elosztásáról stb. a) A ré

szvénytársaság tevékenysége az I. világháború előtt. Nagy terveket szövögetve látott munkához a megválasztott igazgatóság, Már az első ülésén egy bizottságot választott a gyár fejlesztését célzó előterjesztés ,összeállítására. A bizottság már ekkor úgy látta, hogy kívánatos lenne a gyárnak a vasút közelébe való kitelepítése. Új gépek vásárlását, a gépház meghosszabbítását javasolta. Németországból szereztek is be új gépeket. A vásárlások, beruházások feltehetőleg akaratlanul elősegítették a nem is sejtett fenyegető pénzügyi krízist. A gyárnak az első évben egyetlen fillér haszna nem volt. Az alapításkor megválasztott vezérigazgató, Braun Ármin 1094. januárjában az elnökkel tudatta, liogy "...egyetlen krajcár sincs abból a 16.500 Ft haszonból, amelyet az alakulás alkalmával kimutattak, üe el kellett hallgatni a körülményt,