Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

- 28 ­mert társai egész vagyonukat reá bízván, vajon megalakult volna-e az Rt., ha a valóságot felfedi...".^ Annak, hogy most felfedte, a vezérigazga­tói állásából azonnali felfüggesztés, később elbocsátás és a gyárból való kitiltás lett a következménye. Hogy a pénzügyi helyzet valóban mennyire komoly, szinte válságos volt, bizonyítja, hogy az alaptőkét kétszer szállították le a felére, kétségbeesetten próbáltak különböző budapesti és bécsi ügynökségekkel szerződéseket kötni árueladások bonyolítására, kevés eredménnyel. Az 1094. évi veszteség 24.000, az 1895. évi már közel 32.000 Ft-ra rúgott. Fz utóbbi év olyan kritikus helyzetet teremtett, hogy 1096. márciusában az igazgatóság megbízásából: "a kedvezőtlen körülmények feltornyosulása folytán Breuer Mór igazgatósági tag felkéretett, hogy a részvénytársaság gyárának eladása iránt tárgyalásokba bocsátkozzék...".^ Sőt, a közgyűlés a vezérigazgatót azzal bízta meg, hogy a gyárat Mé­12 told osztrák gyárosnak áruba bocsássa. Még az 1899. évi rendkívüli közgyűlésén is napirendi pont lett volna a részvénytársaság (íladásának, esetleg egy másikba való beolvasztásának a kérdése, de az előzetes tár­gyalások eredménytelenek maradtak. A nehézségeket jól szemlélteti a veszteségszámla alakulása: Év Veszteség (Ft) 1894 23.835 1895 31.492 1890 35.898 1899 + 227 nyereség 1900 + 3.044 nyereség A fenti táblázatból azonban az is kitűnik, hogy a századforduló táján szinte gyökeres változás történt a gyár pénzügyi helyzetében, nyereséges­sé vált a tevékenysége. Ebben azonban elsősorban pénzügyi manipulációk­nak, s csak másodlagosan volt a hatékony és eredményes gazdálkodásnak része. Az alaptőkét néhány év alatt többször is leszállították. A lebé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom