Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/4. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
ZAJÁK ETELKA: A VIZUALITAS NÉHÁNY KÉRUÉSE AZ OROSZ SZAKOS TANÁR-KÉPZÉSBEN
- 93 Bár a feldolgozás egyes mozzanataiban külön-külön is sor kerülhet az eszközök használatára, az óra egészében a két eszköz együttes alkalmazásáról beszélhetünk. Természetesen a két eszköz használatának számos kombinációja létezik. Az alapfokú és a középfokú orosz nyelvoktatásban fényes eredmények bizonyítják az audiovizuális eszközök hatékonyságát, gazdaságosságát, ha megfelelő programokkal, hozzáértő tanár segítségével működnek a gépek. Kár, hogy a felsőoktatási intézmények többségében nem alkalmazzák a nyelvoktatás e hatékony módszereit. A pedagógiai főiskolák orosz tanszékeinek nyelv- és stílusgyakorlat foglalkozásain a legtöbb kolléga csak ötletszerűen használ fel orosz nyelvű hanglemezeket (szépirodalmi művek színészek előadásaiban, népdalok, gyermekdalok). a pedagógiai főiskolák és a tanárképző egyetemek alig publikáltak olyan tanulmányt, amely az ott folyó orosz szakos képzés számára készített audiovizuális vagy nyelvi laboratóriumi programokról szóltak volna. Olyan átfogó program, amely a hallgatók készségeit komplexebb módon, helyesebben szólva az ún. b eszédkészsé g fejlesztését célozták volna, még nem készült. Ehhez több tanszék több tanárának összehangolt (esetleg központilag irányított) alkotó munkájára lenne szükség. Nem azt mondjuk, hogy az audiovizuális eszközök azonnal és egyedül megoldják a gondjainkat. A tanár Ötletei, pedagógiai-pszichológiai és didaktikai felkészültsége nélkül mit sem érnének a gépi berendezések. Ebből a szempontból a tanárok külön képzést igényelnek. A beszéd kifejezés kincsének tudatos birtokában kell lennie minden tanárnak, hiszen ezzel az eszközzel dolgozik, ezzel ér el megfelelő hatást. Ugyanilyen fokon kell ismernie a technikai eszközök minőségileg más közlési adottságait, hogy felhasználásuk tudatos lehessen. A kép, a hang hatóerejének alkalmazásával egyidőben kell megtanítani őket ezek elemzésére. Ä pe dagógusképzés feladata lenne ilyenirányú tudással is felvértezni a tanárjelö lte ket. A társadalomnak az iskolai munka gyakorlatiasságára, cselekvőképes emberek nevelésére vonatkozó igényét kell kielégítenie a tanárképzésnek. Olcsó fordulatnak tűnik ma már a XX. század technikai adottságairól beszélni; a gépek fetisizálásának témája ugyanis szüntelenül napirenden van, és mintha minden eredmény újra szülné. Pedig a dolog törvényszerű dialektikájáról van szó: társadalmi igény hozta létre, és ugyanennek
