Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/4. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

HEKLI JOZSEE: A MAI SZOVJET DRÄMA EGY SAJÄTOS VONULAT (ALEKSZANUR GELMAN)

- 65 mákban a magánélet mozzanatainak nincs túl nagy jelentőségük, mert a társadalmi élet általában fölébe kerekedik a személyes életnek. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy az érzelmi fiullámzás, a lelki finomság, vagy akár a romantikus szárnyalás ne villanhasson elő alkalmanként a hősök jelleméből a gyár falai között, a konfliktusok csúcspontjain vagy a termelés ügyes-bajos dolgainak bármely szférájában. Az új típusú termelési drámák sorozata Ignatyij Dvoreckij "A kívülálló" című darabjával indult. Cselekménye stílusszerően — amint a többi hasonló színműé is — egy gyárban játszódik. Az egyetemről nemrég kikerült mérnök, az "önző technokrata" és főnökei között éles konfliktus tá;

,d, de a munkások megérzik Cseskovben a dolgát értő és szerető szakembert, s mellé állnak. A "kívülről jött" lassan saját emberük lesz. A sikeres darabot rövid időn belül újabbak követték, s Dvoreckij mellett Szalinszkij, Satrov, Bokarjev, Volcsek s mások nevétől lettek hangosak a színházak. A mindmáig legjobb termelési drámák azonban kétséget kizárólag Alekszandr Gelmant dicsérik. Mind az "Egy ülés jegyzőkönyvé"-ben (1976) - amely egy sajátos prémium-visszautasítás történetét mondja el —, mind "Visszajelzés"-ben (1977) — amely egy látszateredményekre épülő idő előtti üzemegység-átadási kísérlet negatív tanulságait elemzi — Igazi rsadalmi konfliktus viharzik. Mindkét dráma olyan "visszajelzés", amely egy egész társadalomnak tanulsággal szolgálhat, sőt kell, hogy szolgáljon. Alekszandr Gelman viszonylag későn jelentkezett az irodalomban. Fgyik írásában így vall magáról: "... harmincöt éves fejjel kezdtem írni. Addigra már nagyon sok helyen megfordultam, dolgoztam az ország legkülönbözőbb vidékein, Lvovban, Szevasztopolban, Kamcsatkán, Leningrádban és a legkülönfélébb munkahelyeken: harísnyagyárban, építkezéseken, üzemekben, majd újságíró lettem... nem készültem drámaírónak, a sórs hozta, hogy az lettem...". Ezt látszik bizonyítani első komolyabb irodalmi kísérlete. Ez a nagyobb lélegzetű mű, az "Egy ülés jegyzőkönyve", amely eredetileg filmforgatókönyvnek készült, "Prémium" címnél, rögtön országos érdeklődést, szenvedélyes vitákat váltott ki. Az emberi magatartások ütköztetésének, a keményebbre fogalmazott morális kérdés-felelet sorozatoknak újzerű változatát ígérő termelési dráma középpontjában az a rendkívül szo-